Mi lesz velünk, túl fogja èlni a cicàm az altatás?

Nagyon megèrtelek, hogy emiatt nem akarsz másikat. Nekem van mèg màsik 3 mentett cica,rajta kívül, ès most látom csak, hogy milyen nehèz lesz elengedni őket. Ès erre nem gondol az ember, amikor hozzà kerülnek, főleg gyerekkènt, nem gondoltam. Egyetértek az eutanáziàval, èn is. Egyèbkènt, màr gyakorlatilag hónapok óta látom, hogy nem önmaga.. Persze, idős, ès teljesen rendben van, hogy sokat alszik, de nem tudom, mintha tènyleg lennének fájdalmai, ès most ebben a hülye tölcsèrben, mèg aludni sem tud rendesen..:(

Igen, ennyi az èlet... Szörnyű làtni, hogy pl. a legkisebb cica, aki most került hozzám ide, nyáron, mennyi élet van benne, mennyire játékos, ès egyszer ő is ilyen volt, de szinte mâr nem is emlékszem rà..

Igen, lehet ebben valami, hogy màr nem sokáig bírom, mert bevallom, hogy màr èn is nagyon elfàradtam ebben, fizikailag is. Egyèbkènt is, vannak nekem is, egészségügyi dolgaim, ès a màsik benti 2 cicával sem könnyű, mert folyamatosan külön kell őket szeparálnom a nagytól, főleg a picit, a nagyobb màr nem piszkálja őt, de a nagyobb sem teljesen egészséges, chusingot àllapítottak meg nála a nyáron. Az idős cicàmnak èvek óta speciális igényei vannak, mert vesèjèvel voltak gondok, ès napjában nagyon sokszor (most màr nem olyan sokszor) eszik, piciket, nedveset, amit szèt kell neki nyomkodnom. Valamilyen szinten, régebben el is lett kényeztetve, mert itatva volt, kanàllal, stb..

De gyötör valahol a lelkiismeret, hogy ide került a többi cica, ès ő màr nem kapott annyi figyelmet, nem ő volt többè az egyke, kivitelezett, mint előtte. Ès sokszor nem volt hozzà úgy türelmem, mint régen, mert volt olyan, hogy úgy èreztem, hogy szinte kizsigerel, mert ha ő màr fent volt, az biztosan azt jelentette, hogy akar valamit.