Tanügetés kéz nélkül?! (Lent)

Nekem sajnos - vagy szerencsére? :) - nem kellett ilyen gyakorlatokat csinálnom.

Úgy értesd, hogy előre kell tolnod a csípődet. Most nem tolod, ezért patogsz ki.

Úgy kézeld el, mintha hintát hajtanál, pont olyan. Illetve egy másik gyakorlat: tegyél az asztal szélére egy könyvet lefektetve úgy, hogy a fele lelógjon az asztalról, majd állj az asztal elé úgy, hogy a medencéd épp érintse a könyvet és próbáld meg rátolni az asztalra. A lovon is ugyan ezt a mozgást kell csinálnod a csípőddel. Lépésben is ezt csinálod, csak kisebb mértékben, illetve vágtában is ezt kell majd, csak sokkal nagyobb mértékben.

Általában ezt az edzőnek kéne megmondania, kijavítania éppen akkor amikor elrontod, hogy mit csinálj másképp. Ez így szerintem kicsit érdekes, hogy csak azt mondja, hogy mit csinálj és próbálkozz...

Ha nem mondja magától, és ragaszkodsz ehhez az oktatóhoz/edzőhöz akkor kérdezd meg, hogy most mit és hogy csinálj, hogy biztos legyen az ülésed!

Mi itt írhatunk neked akármilyen életbölcsességet, nem fogod tudni használni. A lovaglás nem olyasmi, amit netről lehet tanulni. Kérdezd meg az oktatódat. Egy normális oktató elmondja, hogy hogyan kell csinálni és szívesen segít, ha nem megy.

De hogy őszinte legyek nagyon hatásos megoldást én sem tudok mondani, az én lovasaimnak ezzel nem igazán szokott gondjuk lenni. Meg persze nem vagyok ott, nem látom hogy lovagolsz.

Elképzelhető, hogy kapkodsz és ezért nem megy. Szépen, fokozatosan próbáld meg. Először csak az egyik kéz, majd a másik először csak kicsit megemelve, egyre távolabb és távolabb. Szerintem így jobban ráérzel az egyensúlyra.

Ezen kívül szoríts erősen térddel. Ha rendesen fogod a lovat a térdeddel akkor nem nagyon kéne úgy érezni, hogy leesel. Ha ezek közül egyik se válik be, akkor elképzelhető, hogy szörnyű az egyensúlyérzéked, vagy ilyesmi. Keress egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat.

Ösztönös emberi szokás, hogy ha nem érezzük magunkat biztonságban, automatikusan a magzatpózt keressük, ami az előrehajlásban és a lábak felhúzásában merül ki. Ez a legnagyobb ellensége a lovaglásnak, főleg, mert a ló hátán pont fordítva kell keresned a biztonságos pozíciót: hátra kell dőlni, és kinyújtani a lábadat.

Ezt a természetes ösztönt leküzdeni a legnehezebb. Minden fejben dől el. Észben kell tartanod, hogy "mit is csinálok? ne előre, hátra dőlj!". Természetesen az oktatódnak is azonnal szólnia kell, amint előre dőlsz.

Az oktató folyamatos beszéde egyben támogatás is, leveszi a gondolkodás terhét a lovasról - a kezdő lovasról - azzal, hogy az elején még folyamatosan mondja, mit tegyél, így neked elég megbíznod benne, és belekapaszkodni a hangjába, miközben megpróbálkozol a feladat helyes végrehajtásával.

Ha ez nincs meg, az baj.

Kezdő vagy, nem érzed még magad biztonságban a lovon, ami nem baj. Ösztönösen megfeszíted magad, ezért pattogsz. A térdednek és a combodnak úgy kell viselkednie, mintha odanőtt volna a lóhoz, a vállnak, fejnek is ruganyos mozdulatlanságban kell maradnia, a csípőd azonban legyen olyan laza, mint egy elázott rongy. Hagyd, hogy a ló mozgassa. Elég rendes mozgása van egy lovacska hátának. Lazulj el előbb lépésben, próbáld ki milyen, amikor a ló mozgat. Megsúgom, előre-hátra fogja mozgatni a csípődet. Ügetés közben ugyanez, csak intenzívebben.

Gyakorlás a tudás anyja. Van aki, hamarabb ráérez, van, akinek több időre van szüksége, de olyan még nem volt, hogy valaki soha nem érzett rá :) Egyébként egy jó oktatónak nem derogál akár elmutogatni is földről, hogy milyen mozgást kéne végeznie a csípődnek, akármilyen hülyén fest is tőle. Ha nagyon nem tudod elképzelni, hogyan kéne mozognia a csípődnek, kérd meg, hogy mutassa be.