Miért keserítik meg a tenyésztők a kutyavásárlást?

Én úgy kaptam meg a kutyámat a tenyésztőtől, hogy leinformált. Talált egy közös ismerőst és kikérdezte rólunk. Már volt egy kutyánk, látta, hogy milyen dolga van nálunk. Előre megegyeztünk, hogy tartjuk majd a kapcsolatot és meglátogathat majd minket. Mindenre kiterjedő szerződést írtunk. A kiskutyák közül közösen választottunk a tenyésztővel. Ő mindig igyekszik megtalálni a tökéletes kutya-gazdi párost. Soha nem is vittek még vissza hozzá kutyát.

Egy tenyésztő ismerősöm (más fajtát tenyészt, mint az enyém) a következőképpen ad el kiskutyát:

4-5 hónapos kor előtt nem adja oda. Ragaszkodik ahhoz, hogy ő adassa be az összes oltást, ill. tanítja őket (kiképzési tapasztalata is van). Nagyon megválogatja a gazdikat. Azokat a kiskutyákat, akiken azt látja, hogy továbbtenyésztés szempontjából tökéletesek lennének, csak úgy adja el, hogy megtartja a "tulajdonjog" felét. Az átlagos kutyusok ivartalanítási kötelezettséggel vihetők. Akinek ez nem felel meg, annak nem ad el kutyát. Előjegyzés van nála, soha nem "maradt a nyakán" egyetlen kiskutya sem.

Ezekkel a szabályokkal nem a gazdijelöltek életét akarja megkeseríteni, hanem kiszűri azokat a jelentkezőket, akik esetleg hirtelen fellángolás szerűen, azonnal akarnak kutyát. Cserébe azok a gazdik, akik kapnak kutyust, biztosak lehetnek benne, hogy garantáltan egészséges kiskutyát kapnak. Garanciát vállal, de eddig nem volt rá példa, hogy baj lett volna.

Én ivartalanítás párti vagyok, nem szerettem volna felesben továbbtenyésztésre kutyát, addig kerestem volna, míg nem találok olyan tenyésztőt, akivel jól kijövünk és közösek az elképzeléseink. Biztos, hogy nem vennék kutyát szaporítótól.

Vagy fogadj örökbe egyet ingyen (menhelyeken rengeteg kiskutya közül válogathatsz), vagy találd meg a megfelelő tenyésztőt. Akkor is, ha várnod kell.

#24, a magam részéről azért nem éreztem túlzásnak, hogy meg akart ismerni minket a tenyésztő, mert nála a kutya családtag, nem bevételi forrás. A picik pedig a saját kutyájának a kölykei. Mivel sokan szeretnének tőle kiskutyát, megteheti, hogy annak ad el kiskutyát, akiről úgy gondolja, hogy megfelelően fogja tartani, vagy szimpatikus neki.

Nekem nem közös vele a kutyám. Mivel nem voltak tenyésztési szándékaim, csak hobbi kutyát szerettem volna. Egyébként ivartalanított a kutya, bár ez speciel nem volt a szerződésben. Jelenleg a tenyésztővel annyi a kapcsolatom, hogy mivel emberileg is szimpatikusak vagyunk egymásnak, néha beszélünk és ha mennek kutyakiállításra, ott szoktunk találkozni. Mi természetesen csak nézelődünk.

Az ismerősőm, akiről az előző hozzászólásomban (#22) írtam, olyan fajtát tenyészt, aminek nagyon rossz a híre. Ezért szereti ő elkezdeni a kiskutyák nevelését. A gazdijelöltek nagy része ennek örül.

Nem minden alomban van olyan kiskutya, amire azt mondja, hogy továbbtenyésztésre szánja, de ha van, akkor azt csak olyannak adja, aki tenyészteni szeretne.

Az ivartalanítási kötelezettséget nem minden tenyésztő foglalja szerződésbe. A szóban forgó tenyésztő is csak azért, mert sajnos ez a fajta rendkívül népszerű a szaporítók körében.

Biztos vagyok benne, hogy a kérdező fog találni olyan tenyésztőt, aki fog eladni neki kiskutyát. De ha egy tenyésztőnél születik egy olyan kiskutya, akit továbbtenyésztésre szán, akkor azt nem fogja odaadni hobbikutyának.

Ráadásul egy munkavonalas kutya hobbi célra lehet, hogy nehezen emészthető egy lelkiismeretes tenyésztőnek, aki tudja, hogy mivel jár egy ilyen kutya nevelése.

(A két kutyám közül az egyik egy nagyon durván ösztönerős munkakutya, a másik pedig teljesen átlagos. Ég és föld a kettő. Pedig ugyanaz a fajta)

"A kutya nem egy táska vagy egy használati cikk!" - szerintem pont ezért érzik úgy a vevők, hogy "szerelem első látásra" akarnak választani, és nem úgy, hogy odalöknek egy kölyköt, hogy "jó lesz ez neked" (értsd: nekem továbbtenyésztésre már úgy sem lesz elég jó)...

Én mentett alomból hoztam úgy kölyköt, hogy csak elmentem, hogy ha "kölcsönösen örökbefogadjuk egymást" az egyik kölyökkel, akkor elhozok egyet, ha nem, várok még. (Kb. 1,5 év telt el a gondolattól a hazahozatalig, igaz, többnyire csak a neten keresgéltem, ritkán jutottam el oda, hogy személyesen is elmenjek)

Nekem külföldről van kutyám, társtulajdonban, bár ő kan. Teljesen beleszerettem ebbe a kiskutyába, minden sorsszerűnek tűnt, de akkor még nem terveztem kutyát venni, legközelebb fél évvel később gondoltam. Ezt megbeszéltem a tenyésztővel is, és tudattam vele, hogy egy ilyen kutya árának egyelőre a töredéke van meg nekem. Azt vártam, hogy erre vissza sem ír majd. De végül odaadta a kiskutyát ezért a jelképes összegért, de így papíron ő is tulajdonos. Annyit kért, hogy vigyük kiállításokra, bár ezt én is terveztem, igaz nem ezek voltak a fő céljaim vele. Ha minden jól megy és alkalmas rá akkor fedezőkan lesz.

Jó esetben meg lehet egyezni a tenyésztővel. Az meg neki is érdeke, hogy a kutya akit tőle veszel passzoljon a céljaidhoz és hozzád, mert csak így alkothattok jó párost a jövőben.