Megtartanád a kutyát ha megharapta volna a gyereked?

Én úgy gondolom, hogy nem a kutya tehet róla. Ha olyan komoly, hogy 1 hétig jártok kötözésre akkor én is odaadnám a kutyát hozzáértő embernek (nem menhelyre adnám).

Elkönyvelném a saját hibámnak, hogy belebuktam a kutyatartásba, alkalmatlan vagyok rá. Nem tartanék többet kutyát.

Igen megtartanám és azon gondolkodnék, hogy mit rontottam el én a nevelésében.

No nem egyedül, mert egyértelműen hibáztam, hanem kiképzőhöz fordulnék.

Ahol egy kutya családtag ellen fordul, ott nagyrészt nevelési hiba van, különben eszébe sem jutna, így a saját hibámért nem a kutyát büntetném.

Ha a gondolkodás végére kiderül, hogy nem tudom a kutya igenyeit továbbra sem kielégíteni, na akkor keresnék neki megfelelő gazdit magam helyett.

Normál esetben megtartanám a kutyát és leszidnám a gyerekeket (vagy őket dobnám ki), amiért idegesítették.

De a te helyedben olyanra bíznám szegény kutyust, aki tényleg foglalkozik vele és nem dobja ki a normális viselkedése miatt. Az, hogy ugatta a gyerekeket teljesen normális, ha az állat ingerült. És miért ne lenne az, ha a gyerekek fülsértő hangon kiabálnak és nevetnek és mindemellet rohangálnak, ami felkelti a kutyus vadászösztönét.

Kérlek ne tarts többé háziállatot, megfelelő hozzáértés nélkül.

A gyerekek hogy viselkedtek eddig a kutyával? Úgy értem nyúzták, hergelték akár akaratlanul is vagy szépen tudtak vele játszani? Mennyit szoktatok vele foglalkozni, fárasztani? Lakásban is veletek van, vagy csak addig lát, amég kint vagytok? (Mert az utóbbi esetben a kutya nem igazán fogja a gazdát falkavezérnek tekinteni, hiszen nem tölt vele minőségi időt és így hallgatni sem fog rá.)

Nekem ebből az jön le, hogy a kutyát idegesítették a rohangáló gyerekek, feltételezem hangoskodtak is. A kutya ugatással jelezte a dolgot (feszült, ideges), mire a el lett küldve onnan. Mivel ti nem oldottátok meg a "problémát" ezért ő intézkedett. Feltételezem nem ártani akart a gyereknek, csak leállítani, mert azt írtad nagytestű, tehát ha ártani akart volna akkor nem "csak" megkapja.

Én először is kutyaiskolába vinném, segítséget kérnék a nevelésében. 7 éves a kutya, nem tudnék tőle, csak úgy megválni miután 7 évig a család része volt. (Engem is vert meg a testvérem, van aminek mai napig megvan a nyoma mégsem szabadultak meg tőle a szüleim.) Ha a szakember sem tud segíteni és ő is azt mondja, hogy veszélyes lenne gyerekek közelében tartani akkor keresnék neki egy új, szerető családot, ahol tudnám néha látogatni.

Ha azért történt volna, mert a gyerek kiprovokálta akkor semmiképp nem válnék meg a kutyától, hanem megértetném a gyerekkel, hogy ez miért történt. A gyereknek is érdeke, hogy tudjon bánni a kutyákkal, pont azért, hogy ne történjen ilyen.