Tényleg pórázra kéne tennem?

1,5 éve van nálam egy gyönyörű keverék kiskutyus, örökbefogadott és most 3 éves. Teljesen barátságos, az agresszió minden jele nélkül, ezt bárki, aki ismeri, megmondhatja és meg is mondja róla! A probléma csak az, hogy nem mindenki ismeri, és néha félreérthető hangokat/mozdulatokat tud tenni. Van egy különleges hangja, amivel a játékos kedvét és az örömét szokta kifejezni, és ez a hang kísértetiesen hasonlít a morgásra és a hörgésre. Mikor először produkálta nekem, én is azt hittem, hogy morog, és le is teremtettem miatta. Csak később jöttem rá, hogy ez nála barátságos kifejezés, és azóta is ilyen hangokat ad ki, ha játszunk vagy ha hazajövök otthonról, így üdvözöl, miközben vadul csóválja a farkát és bújik, puszil, hasra vágja magát. A környékbeli gyerekek is ismerik, és nem ijednek meg tőle, velük tündér, az ölükbe ugrik és lelkesen üdvözli őket. Bármit tehetnek vele, nyúzhatják, ő meg se nyikkan. Azonban ha elviszem sétálni, általában póráz nélkül, akkor sokan megijednek tőle. Ugyanezt a hangot szokta produkálni, és a számára szimpatikus embereket (nagy részükről az derül ki, hogy nekik is van kutyájuk) ha meglátja, rögtön "lerohanja": megindul feléjük futva, és ugyanezt a morgós-hörgős hangot hallatja. Ha valaki nem ijed meg, és megsimogatja, annak mindig nagyon örül, és bújik is az illetőhöz, de sajnos nagyon-nagyon sokan megijednek tőle. Nemrég egy kisfiú is visítva szaladt előle, pedig nem bántotta, nem is akarta, sőt... A szülők meg a járókelők persze sokszor ki vannak akadva, rám szólnak, hogy miért nem rakok rá pórázt és szájkosarat, én pedig hiába magyarázom nekik, hogy nemhogy agresszív, hanem barátkozni akarna... Kétségbe vagyok esve, mert ahogy egyre jobban beszokik, egyre vidámabb és egyre több emberhez megy oda így. Én meg kapom a leszúrásokat. Nem akarom pórázon sétáltatni, mert egyrészt hatalmas a mozgásigénye, és nem tudnám másképp kifárasztani, másrészt pedig imád futkározni, és nagyon hálás érte. Ti mit tennétek a helyemben? :(