Miért mondják, hogy 100. 000 Ft alatt nem szabad kutyát venni?

Én egyébként értem, amit ki akarsz hozni a kérdéssel, de szerintem ehhez a ténylegesen 0 bevételt hozó hobbihoz nincs ember (vagy biztos vannak páran, akik így csinálják, de nem számottevő).

Ezt ugyanis csakis a fajtát valóban szerető emberek csinálnák. Akik viszont valóban szeretik az adott fajtát, azok előbb-utóbb szembekerülnek azzal az érzéssel, hogy jobbítani akarják. Ezt pedig már nem lehet a nélkül, hogy az ember iszonyatosan sok energiát ne fektetne a kis hobbijába.

Aztán rájön, hogy mindemellett nem elég, hogy eladja a kölyköket, mert értük felelősséggel tartozik egy életen át. Mert ha öröklötten beteg az egyik, akkor vagy segít a gazdinak, vagy vissza kell vennie a kutyát. Mert ha a gazdi mégis ráun, akkor szintén vissza kell vennie a kutyát, hiszen az ő kölyke volt.

Aztán elkezd gondolkodni, ér rájön, hogy az ismerős 100 ezres kennelből sokkal kevesebb kutya tűnik el a gazdival, és kevesebbet dobnak vissza a tenyésztőnek, mert egyrészt az a tenyésztő ebből a pénzből már megengedheti magának, hogy komolyan szűrje a gazdikat, másrészt a drága kutyát jobban megbecsülik.

Aztán végül a kedves kis hobbitenyésztőnk, aki szereti a fajtát, és önfeláldozó módon olcsón ad kutyát (mert kiállításra nem jár), és még megfelelő minőségben is tenyészt (mert ugye e nélkül már nem tenyésztésről van szó) rájön, hogy sokkal kevesebb haja szála hullik ki, ha ő is rendes árat kér a kutyáért.

Ma Magyarországon egy kutya ára kb egy átlag havi fizetés ára. Ez külföldön is így van. És ez nem sok pénzt jelent, hiszen egy év alatt ki lehet spórolni. Szerintem hazánkban nem a kutya árával van a gond, hanem az emberek hozzáállásával.

Ha lehetne törzskönyves kutyát kapni 50 ezerért, az emberek akkor is a 30 ezres kutyát vennék, csak kevesebb "miért ilyen drága a tk-ves kutya?" kérdés lenne, mert a 20 ezres különbözetre már rá lehet mondani, hogy csak a tk és a vizsga, de egyébként a kis szaporítványok éppolyan jók, mint a drágábbak.

Hiszen mudiból, ami egy 50-60 ezres kutya, szintén vannak szaporítók.

A "mostakarokkutyát mert hozzá vagyok szokva, hogy semmiért sem kell spórolni, hiszen részletre, hitelre mindent kapok rögtön" típusú embereknek nem segít az 50 ezer, mert azért annyit már nehezebb előrántani a tárcából.

Szóval én kétlem, hogy egyrészt kialakulna egy ilyen tenyésztői réteg, másrészt, hogy változtatna-e a helyzeten (hiszen mondom, mudit is szaporítanak, pedig az pont ez az 50 ezres árkategória).

"A szuka fenntartását és vétel árát szerintem ne számoljuk bele,hiszen ez bármelyik hobby kutyánál meglévő költség. "

A tenyésztésre használt (és alkalmas) szuka közel sem hobbiszuka és közel sem azonos sem a vételára, sem a fenntartásának költsége egy hobbikutyáéval. Tehát nyugodtan számoljuk csak bele a költségekbe. Egy hobbi szuka teszem azt, 100.000 Ft, míg tenyésztésre alkalmas, kitűnő szuka árának határa a csillagos ég. Nem azért veszik/adják drágán, hogy kerti dísz legyen.

Szerintem a tenyésztés nem hasonlítható más hobbikhoz. Ugyanis más hobbik esetén nincs akkora felelőssége az illetőnek.

Ha én bélyeget gyűjtök, azzal nem ártok, de nem is segítek senkinek. Ha ejtőernyőzöm, legfeljebb saját magamnak árthatok. Ha lovagolok, akkor is csak magamért, és a hátasomért vagyok felelős. Érdekes, hogy a lótenyésztést már nem soroljuk a hobbik közé, pedig a kutyatenyésztéssel egy kategória, csak sokkal nagyobb pénzek mozognak és kevesebb szr. van benne, mert érdekes módon ugyanaz az ember, aki be tudja látni, hogy nem tud lovat tartani, akkor is akar kutyát, ha még egy hörcsög igényeit is bajosan tudná kielégíteni.

A tenyésztés szerintem nem hobbi, és nem is kell, hogy az legyen. Egy tenyésztő ugyanis életekért felel, munkájával (hallottad már azt, hogy "tenyésztői munka"? ez a két szó együtt jár... bélyeggyűjtői munka van?) befolyásolja a saját kutyái, azok leszármazottai és gazdái életét, és bizonyos mértékben az egész fajtát. Tenyésztői munkának köszönhetjük a dolgozó kutyák jelentős részét, akik rengeteg ember életét befolyásolják. De ha csak egy családi kutyáról van szó, akkor is nagyon fontos, hogy fizikailag és szellemileg is egészséges kölyköt kapjon a család, mert ha nem így lesz, akkor az az egész család életét befolyásolni fogja (már ha felvállalják a feladatot). Ráadásul, ez a felelősség nem 1-2 évre szól, hanem 15 évre.

És még részletezhetném oldalakon át, miért értelmetlen dolog hobbikkal hasonlítgatni a tenyésztést.

Lehet valaki hobbitenyésztő, de minek csináljon valaki ilyen felelősségteljes tevékenységet átlagos szinten, ha csinálhatná kiválóan is, és még úgyis kerülnének ki minden alomból hobbi minőségű kölykök. De azoknak is megvan az ára, és csak ismételni tudom: Magyarországon még így is arányosan olcsóbb a kutya, mint külföldön.

A tenyésztő a jót, a mégjobbat, a legjobbat igyekszik létrehozni, engedtessen már meg neki, hogy egyrészt legalább ne menjen mínuszba, másrészt hogy annyit kérjen a kutyáiért, amennyit szerinte érnek. A kutya árát úgyis a vevők határozzák meg. Ha a kölyök nem megy el csak 80 ezerért, akkor nem tudja többért adni, de ha elmegy 800 ezerért is, mert olyan minőségű, akkor annak a kutyának az az ára és kész.

A hobbis példa nem jó. A tenyésztő létrehoz valamit, amibe pénzét, energiáját fekteti és ennek _eredménye_ van. A hobbinak annyi az eredménye, hogy az illető kellemesen érzi magát attól, hogy leugrik egy repülőgépből vagy hogy fut napi 10 km-t. A tenyésztő viszont alkot, létrehoz valamit, amit értékesíteni kíván. Ha az ejtőernyős alkotni akar valamit, pl. egy másik ejtőernyőst akar tanítani, ahhoz neki vizsgáznia kell, vásárolnia kell felszerelést a tanulóknak, az idejét és a szaktudását (amiért korábban ő is rengeteget fizetett) kell rááldoznia a tanulóra. Ezért teljesen jogosan kér pénzt. Van olyan tanuló, akinek elég a félig feketén tanító ejtőernyős, de van olyan, amelyik többet akar tudni, jobb akar lenni, ő megfizeti az igazán jó oktató jobb felszerelését, több tapasztalatát. A tenyésztést hobbival összehasonlítani tehát nem releváns.

Nem tudom, miért ne menjünk bele az anyagiakba, mikor már a kérdésedben is részletesen számolgattál. Egy jó tenyészszuka nem 100.000 Ft-ba kerül és a fenntartása sem merül ki az oltás-féreghajtás-táp hármasában.

Ez olyan mintha azt modanád, hogy senki ne gyártson 30-40 milliós, vagy még drágább autókat, mikor a hárommilliós Skoda is tökéletes. Van, akinek tökéletes, de van, akinek nem az és engedtessék meg neki, hogy olyan gyártótól és olyan áron vegyen autót, amilyen neki tetszik, illetve hogy a gyártó többet kérjen a Ferrariért, mint a Skodáért.

Mondom mindezt úgy, hogy tökéletesen boldog vagyok a menhelyes kutyámmal és hogy nem gondolom, hogy bármivel is kevesebbet ér eszmeileg, mint egy 500 ezer forintos kutya. Viszont tudomásul kell venni, hogy azok, akik a fajtákat nemesítik, fenntartják is érdemelnek némi pénzt a munkájukért.