Kisgyerekes kutyatartók, ezt tényleg a valóság?

Szerintem az egyetlen amit nehezebb betartani gyerek mellett, az az idő. A prémium táp vagy a nevelés, a pénz a vészhelyzetekre milyen kaspcsolatban van a gyerekvállalással. Ezek akkor is kellenek ha nincs gyereked. Ha meg nem tudod biztosítani, akkor nem kell még kutyát venni.

Amúgy nagyon el van ez dramatizálva. Mi négyen voltunk testvérek, és a szüleink dolgoztak minden nap rendesen, és emelett nem egy darabka kutyát kellett megsétáltatniuk naponta egy órán keresztül, hanem 10 tehenet meg még ki tudja hány állatot ellátni ami nem két perc. Mégis jutott mindenkire idő.

Ez lenne a normális...illetve ideális...

A 2 gyerek a sétáltatást, nevelést, sportolást simán meg kell tudja csinálni (legalábbis engem így neveltek, most 2 saját kutyám és egy cicám van, emellett normális életem, egyetemre járok és dolgozok).

Nem prémium táppal etetek, hanem Fit+ Fun-nal, a napi 2 étkezésnél pedig heti 4x az egyik hús, a másik táp+ kefír (vagy ha marad ki,akkor leves). Nem mondanám rettentő költségesnek.

Az állatorvos legtöbbször kimerül a kötelező látogatásokban nálunk, de ha baj van, természetesen ki kell tudni fizetni (amire mondjuk én képes vagyok, tehát valószínű nem lehetetlen).

A séta, ha kertes ház van, elég vacsi előtt egy jó 1, 1,5 órás szaladgálás, biciklizés. Vannak olyan kutyák, akiket a gyerekek annyira leszívnak nap közben, hogy ezt sem igénylik, viszont legalább hétvégén ezeket is ildomos keményen mozgatni. Én reggel-este futok a kutyákkal (nekem sport, nekik szórakozás).

A kutyasuli fontos, mert a gazdit megtanítja kezelni a kutyát, a kutyát pedig kezelhetőbbé teszi, ezért ajánlom, hogy legalább a nagyobb gyerek rendszeresen járjon valamelyik szülővel.

Én sétáltatni nagyrészt pórázon szoktam, ezért a mozgás gyakran egyenlő 1 óra biciklizéssel, negyed óra pihi, szaglászás, jelölgetés stb. Hétvégén ha megyek valahova, legalább az egyik kutya mindig jön velem, ami azt jelenti, hogy a kertvárosból séta a belvárosba (tömegközlekedni itt szinte lehetetlen nagytestű kutyával).

Ha ilyen fontos az anyagirésze, gondolom a tenyésztő fel sem merü, tehát menhelyesben gondolkodtok. Ott általában ismerik nagyjából a kutyákat és mutatnak kevésbé mozgásigényest.

Tehát szerintem megoldható, viszont ha legalább a megfelelő életminőséget nem tudod biztosítani egy kutyának, akkor ne vágj bele.

Sajnos ezt csak az IGAZI kutyások tartják be!

Az állatorvos, jó kaja, nevelés (nem feltétlen szükséges suli, ha a gazda ért hozzá) tényleg alap.

Kerti kutyáknál is napi 1,5 óra séta, játék bele kell, hogy férjen. Akinek ennyi ideje sincs, MI A FRANCNAK KUTYA?

Én nagyjából vallom az általad leírt dolgokat,de tény és való,hogy aki hónapokon keresztül így tud élni,kutyával és gyerekkel...az valahol kamuzik,vagy nála nem 24 óra egy nap.

Én törekszem a kérdésedben kifejtett napirendre,de nyilván van,hogy eltolódik itt-ott a dolog.Aki kertesben lakik,annak kicsit könnyebb,mert a kertben is tud a kutya üríteni és játszani is lehet ott.

Panelban biztos,hogy nem maradhatna ki egy séta sem.Mi kertes házban lakunk.

Nemsokára kisbaba is lesz a családban,konkrétan 2 héten belül megszülök,így a kutya egy darabig szintén háttérbe szorul,kevesebb idő lesz sétálni,játszani,főleg amikor már egyedül vagyok a picivel és a kutyákkal is.

De én hiszem,hogy mindent meg lehet oldani,és gyerekkel és kutyával is lehet úgy csinálni,hogy mindenkinek jó legyen.

A pénzt mindig előteremtettem a kutyára,nem lesz ez másképp most sem.Gondolok itt az orvosi költségekre.A kutyám is a "gyermekem" ugyanaz a gondoskodás jár neki is,mint az igazi gyereknek.

Kutyaiskolába nem jártunk,mert kellő kutyás tapasztalattal rendelkezem nélküle is,és nincs rá szükség.Egyébként hasznos dolognak tartom.

A 8-10 órát pedig kibírja a kutya,szobakennelben van,vagy az udvaron.Meg lett neki tanítva,kicsi kora óta ehhez van hozzászokva,nem rongál,nem szökik.

Betartani lehetséges,de robotként élni,minden nap minden percében betartani túlzás.

A kiegyensúlyozottságra kell törekedni,akkor jó lesz a kutyának is és az embereknek is.

Az állatorvosi számlát ki kell fizetni. Pont. Ha nincs rá pénzed, az nem gond, csak akkor nem kell kutyát tartani. Nekem például nincs autóm, mert rohadt drága a benzin, pedig de kényelmes lenne. Viszont múltkor benyalt az egyik kutya egy hányós-hasmenős vírust, huszonezreket hagytunk a dokinál baráti áron, arra volt pénz, mert nekem az a fontosabb, nem az autó. Ha nagyon csórók lennénk, eleve nem jött volna a második kutya.

Nem kell egyébként, hogy százezrek legyenek félrerakva csak a kutyára, az is elég, ha tutira tudod, hogy tudsz kölcsönkérni valakitől, vagy részletfizetést kérni a dokitól, ha elég jóban vagytok. Nem a konkrét pénzösszeg a lényeg a számládon, hanem hogy a kutya legyen ellátva, ha törik, ha szakad.

A napi foglalkozásigény meg fajtánként és egyedenként változó. Részemről például bele is pusztulnék, ha minden nap három órát kéne aktívan kutyáznom, mármint folyton kitalálni még egy órányi agymunkát meg ilyenek, na nem. Azt meghagyom a megszállott bordereseknek. Kimegyünk 1-2 órára, labdázunk, bandázunk, kicsit tanulgatunk, néha kirándulunk egy nagyobbat a városban vagy azon túl, és szevasz, mindenki boldog. Nem sportolunk semmit, majd talán később; oviban, suliban nem voltunk (illetve az öreggel még ősrégen sulizgattunk).

10-12 órákat gond nélkül elvannak egyedül a kutyák, és szerintem mondjuk is mindenkinek, hogy milliók tartanak 8 óra munka mellett kutyát, nem gáz az. A reggeli alapos séta is opcionális, nekem a pitnél sokáig kötelező elem volt, hogy nyugton legyen napközben, de azóta felnőtt, és már eltolhatjuk estére is azt a fárasztós sétát. Néhány kutya igényli, erre is fel kell készülni.

A kaja... Hát, nézd, az vagy, amit megeszel. De szerintem a középkategóriát is ajánlgatjuk itt rendesen, Brit, Josera és társaik, amikbe nem kell anyagilag belerokkanni, de azért mégsem ízfokozós műanyag, mint a pedigré.

Igazából amiket írsz, azok inkább olyan dolgok, amikre jó lenne, ha mindenki fel lenne készülve, aki kutyát akar, mert aztán elbaltázza az ember a kutyaválasztást, és akkor ne ott lepődjön meg, hogy bazzeg ezzel dolgozni kéne, meg úristen, az állatorvos drága. A póráz-témára is igenis fel kell készülni, tudd, hogy megvághatnak érte, meg jogosan fognak beszólni, ha elengeded, de tudd azt is, hogy pórázon nem élheti le az életét a kutya. Hogy hogy oldod fel ezt az ellentétet, az meg egyéni döntés kérdése.

A túl sok infó még soha nem ártott meg senkinek, a felkészületlenség viszont annál inkább. Vedd ezeket jótanácsoknak, és ne lepődj meg, ha némelyikre szükség lesz a kutyatartás során, ennyi a lényeg.

Érdekes, csak a mi környékünkön van az, hogy anyuka tolja a babakocsit, és a jól nevelt (vagyis előtte x év munkába és esetleg kutyasuliba kerülő) ebzet sétál mellette pórázon vagy anélkül?

Mert nálunk sok ilyen jelenet van, babát úgyis ki kell vinni a friss levegőre, az, hogy mennyit sétál anyuka és milyen időben meg a sportosságára van bízva, akkor a kutyesz mehet vele.

Nekem a kutyával töltött idő kikapcsolódás, ezért nem elvesz az időből, hanem hozzáad

Mi heti 4szer, 5ször megyünk sétálni mostanában, de amikor több szabadidőm van, akkor minden nap. Este 1-1,5 óra más kutyákkal szabadon, de ha itthon vagyok, akkor reggel megyünk ki a rétre.

Nem eszik prémiumot, de nem is sz.rt, ha husival etetném, olcsóbban kijönnék, így amit kapok a hentesnél, most azt kap heti kétszer húst rizzsel és zöldséggel, más napokon tápot.

Tedd meg azt, amit meg tudsz tenni a kutyádért, és egy idő után azon kapod magad, hogy még annál is több erőd és időd van rá, mint gondoltad.