Rottweiler és boxer keverék kiskutyáról mit tudnátok "jósolni"? Kisgyerekes családba kerülne.
A kutya olyan lesz, amilyenné nevelik. Mozgékony, tanulásra vágyó fajta mindkettő. Hogy a kiskutya milyen természetű szülőktől született, az majd kiderül.
Viszont remélem, a szülők képesek a gyerekeknek megtanítani, miként kell egy kutyával bánni? Nagyon remélem, nem csak azért lesz a kutya, hogy a gyerekek jól eljátszadozzanak vele.
Nálunk a kutya családtag, nem játékszer. Volt egy kutyánk, egy staff keverék, de sajnos ellopták. Szép volt, OKOS, barátságos... nem volt teljesen fajtatiszta, de ez nem látszott külsőre, de belsőre sem...
Ez a bizonyos kiskutya teljesen véletlenül került a látószögembe, annak ellenére, hogy azt mondtam jó darabig semmilyen kutyánk nem lesz, azonnal megnyílt a szívem iránta.
Nem lehet külsőre választani kiskutyát, hisz minden állat olyan "édes" mikor kicsi.
Elolvastam a fajtajellemzőt erről a két fajtáról, és csupa pozitívumot írtak róluk. Gyerekszerető, bátor, idegenekkel bizalmatlan, okos... nagyon sok jó dolgot.
De mi a rossz oldaluk?
Rossz oldaluk, hogy mind a roti, mind a boxer egy viszonylag keményebb kezű gazdát igényel. Bár staff mix után szerintem nem lenne nektek kihívás. A boxernek hatalmas a mozgásigénye, ha a kicsin ez üt ki, akkor napi 1,5-2óra aktív mozgatás biztos kelleni fog neki a családi béke megőrzéséhez (rombolás elkerülésére).
Ha arról a kutyusról van szó akit FB-on hirdetnek akkor csak annyit tudok hozzátenni, hogy így első ránézésre küllemre inkább boxer, szóval várhatóan nem lesz olyan hatalmas és iszonyat aranyos (oké, minden kölyök az, de nekem ezek a fajták jönnek be :)).
Kedves 74%-os! Méghogy a roti nem okos? Ezt honnan a .....ból szedted? Nem véletlen, h kettő fajtát alkalmaz főleg a rendőrség: németjucit és rotit. Kiváló drogkeresők, kiváló ÖV kutyák, kiváló társak.
Baromi okosak és akármennyire is lustának tűnhetnek, nincs olyan fáradtsági szint, aminél nemet mondanának egy kis munkára. Egyszerűen IMÁDNAK dolgozni.
És alig várom akkor a statisztikáidat arról, h a kistestúek körében hány kutya harap meg embert. Mert sokkal több, mint nagytestűeknél, csak ezt nem szokás bejelenteni. Akárhány kutyával is találkoztam, mindig a kicsiktől "tartottam" jobban. És tádámm, akárhány támadás volt, mindig a kistestűek jutottak el odáig, h haraptak is. A nagytestűek soha.
NEVELÉS a kulcsa mindennek. A decsi esettel elég gáz ilyenkor jönni, mert nincs róla infó h hogyan tartották a kutyákat, mennyire volt felkészült a gazdi (az eset alapján semennyire, mert akkor nem történt volna meg), mik voltak az előzmények, stb.
Kérdező: A roti és a boxer is nagyon szeret dolgozni, kedvesek, aranyosak, édes mackók HA! - és ez a lényeg - megfelelően vannak nevelve. Amennyiben nincs egy olyan következetes és keménykezű ember a családban, aki egy ilyen kutya vezetője tudna lenni, akkor felejtős.
A volt kutyám (roti), és a mostani kutyám (roti mix) is imádja a gyerekeket. A mostani legutóbb egy ismerősöm kislányával és kisfiával játszott. Előtte tisztáztuk h a kutyát nem tépjük, nem okozunk neki fájdalmat, stb, de természetesen végig ott voltunk, nem hagytuk őket felügyelet nélkül (ezt soha nem engedném senkinek se, iszonyat felelőtlenség még a legtöbb vizsgás kutyánál is). A két gyerek beült a kutya mellé a kutya saját foteljébe és megindult a "harc". Hát rég pukkadoztam annyit a nevetéstől. A gyerekek húzták, nyúzták, a kutyám "elkapta" a kezüket a pofájával(semmiképp sem a fogával), szétnyalta, majd kezdődött elölről. Párszor rászóltam a gyerekekre h kicsit finomabban is lehetne, de a kutyámat nem érdekelte hogy tépik, neki játék volt.
Vagy pl mikor lent voltam vele egy parkosított téren és egyszercsak a semmiből előtűnt egy totyogó baba. Én ijedtem meg, mert ha odajön és anyu meglátja, akkor lesz sikoltozás h jajj, megeszi a gyereket, stb. De anyu sehol, a kisfiú meg magához képest elég határozott léptekkel megindult felénk. Odaálltam közé és a kutya közé, miközben a szememmel az anyukát kerestem. Végre megtaláltam, épp felénk sétált. Próbáltam jelezni h jó lenne szólnia a gyereknek, de míg a mamát figyeltem, addig a gyerek kikerült és odament a kutyához. Gyorsan elkaptam a nyakörvét, de a gyerek odabújt hozzá és megölelte, mire a kutya megnyalta az arcát. Akkor ért oda az anyuka, lélekben felkészültem az ordibálásra, de csak mosolygott. Mondtam neki h nagyon jó h nem félti a gyereket a kutyáktól, de nem kéne átesni a ló másik oldalára. Akkor mondta h ők már régóta látnak minket nap mint nap sétálni és látta h milyen jólnevelt a kutyám, azért nem félt, de más kutyával nem játszaná el. Mondtam h oké, de legközelebb jó, ha nekem is szól :)
Szóval a kutyám minden, csak nem veszélyes. DE! 6 hetes korában került hozzám, már az első nap este óta tanítom. Nem fél a zajoktól, tárgyaktól, emberektől, stb. Szóval ha ti is tudtok keményen, de következetesen bánni egy kutyával, akkor hajrá, csodás társat találhattok!
Ez egy amerikai tanulmányból származik, tanulságos szerintem:
A tanulmány 537 kutyaharapás miatt bekövetkező arcsérüléses esetet dolgoz fel a University of Colorado's Anschutz Medical Campus gyermekklinikájának 2003 és 2008 közötti adatai alapján. Az esetek 68 százalékban 5 éves kor alatt következtek be, a leggyakrabban 3 éves korban. Az esetek nagy többségében a gyermek a családon, egy baráton, vagy a szomszédon keresztül ismerte a kutyát. Több mint 50 százalékban a támadást a túl agresszív simogatás, az álat megijesztése, illetve a kutyára való rálépés váltotta ki.
A támadó kutyák nagy többsége nem azokból a fajtákból került ki, amelyeket agresszívként tartunk számon. Durairaj eredményei alapján a támadások 23 százalékában keverék kutyák, 13,7 százalékában labrador retrieverek, 4,9 százalékában rottweilerek, 4,4 százalékában német juhászok, míg 3 százalékban golden retrieverek voltak az elkövetők. A kutatást Denver környékén végezték, ahol a pitbullok tartása tiltott.
Durairaj szerint „az adatainkból kiderül, hogy lényegében akármilyen fajtához tartozó eb képes megtámadni a gyermekeket. A kutya támadásra való hajlama függhet öröklött tulajdonságoktól, életének korai szakaszában megélt tapasztalatoktól, a későbbi szocializációtól és kiképzéstől, az állat egészségi állapotától, illetve az áldozat viselkedésétől.”
A professzor hangsúlyozza: az, hogy ismerjük a kutyát, nem jelent semmiféle védelmet, és ha egy kutya egyszer már támadóvá vált, nagyon valószínű, hogy újra támadni fog, gyakran még hevesebben, mint az első esetben. Durairaj szerint az első kutyaharapás után el kell távolítani a támadó ebet otthonunkból.
Ezt arra írtam, hogy a roti támad, mert olyan fajta.. szerintem ez a neveléstől is függ, ahogy fentebb írták.. Mind a kutya mind a gyermek nevelésére gondolok.. Ha kicsiként megszokja a gyerekeket, akik nem húzzák a fülét, farkát erőszakosan, visongatva, fenyegetően.. akkor nem hinném, hogy gond lenne.. Én ismerem mindkét fajtát, hosszan lehetne írni róluk de ez annyira kutyafüggő.. Szeresd, foglalkozz vele és szocializáld kellőképpen.. Akár egy tacsi is válhat vadállattá, szerintem nem lehet általánosítani. Pár saját megállapítás: boxer: okos, tanulékony de nagyon szertelen, rendkívül barátságos, bizalmas, hatalmas mozgásigénnyel.. A roti: figyelmes, bizalmatlanabb, okos, nem egy agár alkat, de labdázni szeret:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!