Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » 2 éve tartó gyász egyre...

2 éve tartó gyász egyre fájdalmasabb, belepusztulok. Hogyan tehetem túl magam rajta?

Figyelt kérdés
2014. jan. 10. 05:10
1 2 3 4
 1/33 Salx Narval ***** válasza:
83%
Feltételezem a kedvenc állatod miatt bánkódsz, mivel ide írtál. Azt hiszem ezt már régen fel kellett volna dolgoznod, ha nem így van érdemes lenne orvoshoz fordulni, mert valami nagyon nincs rendben az érzelmi világodban. Ez túl hosszú idő ahhoz, hogy még mindig ennyire fájjon, kérj segítséget mert más problémáid is kialakulhatnak. Akármennyire szeretted, ez már nem normális dolog.
2014. jan. 10. 05:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/33 anonim ***** válasza:
11%
Hogyan vesztetted el és mennyi idő után?
2014. jan. 10. 05:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/33 A kérdező kommentje:
2 éves se volt, mikor beteg lett, és itt hagyott. :(
2014. jan. 10. 05:56
 4/33 anonim ***** válasza:
40%
Talán el kellene fogadni hogy ember és állat közt nagy különbség van.Ha egy állat miatt igy viselkedsz,akkor mi lenne ha szülődet,vagy gyermekedet vesztenéd el.
2014. jan. 10. 06:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/33 anonim ***** válasza:
100%

Szerinted a kutya mit szólna hogy te 2 éve szenvedsz?

Persze hogy szomorú vagy ezt a kutya is megértené.

De ő is azt mondaná hogy ennyi már elég volt, most már legyél boldog, ő is azt szeretné.

Ha megtettél mindent szívből, ne legyen bűntudatod.

A gyászt próbáld úgy elmulasztani hogy amíg élt a kutya, te meg adtál neki mindent, szeretted. Nem volt hiánya semmiben sem. Érdemes volt élnie veled. Ilyenkor mindig arra gondolj ami jó volt, és arra hogy ő most szomorú lenne ha így látna téged olyanon önkínozni magad, amin változtatni nem tudsz.

Ha te megadtál neki minden szeretet, boldog élete volt, akkor csak ez számít, te nem vagy hibás.

És ő is azt szeretné ha ezt a fájdalmat elengednéd, és most már inkább arra gondolnál milyen szép életetek volt együtt. Ne arra a hiányára gondolj, ne a fájdalomra amit az utána keletkezett űr okoz, ne arra hogy most nincs veled. Ha szerettétek egymást, arra gondolj, mert ő is így gondol rád, és ő is annak örülne, ha te is így gondolnál rá. Köszönd meg neki azt amit amit kaptál tőle, és kérj bocsánatot ha valami te nem adtál meg.

Ezután pedig arra gondolj hogy szeretitek egymást, és ő is szeret téged, és azt mondja elég már a gyászból, most már gondolj rám evvel a szeretettel ami volt köztünk életünkben is mert csak ez számít. És azt szeretném ha most is így gondolnál rám ezentúl. Örömöt hozzak a szívednek és ne fájdalmat. Gondoljunk arra milyen jó volt együtt, milyen jó együtt.

2014. jan. 10. 06:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/33 anonim ***** válasza:
És el tudtad temetni szépen?
2014. jan. 10. 07:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/33 anonim ***** válasza:
szerezz egy másiki kutyát
2014. jan. 10. 07:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/33 A kérdező kommentje:

Nem, panelban lakunk, nagytestű volt (roti), az orvosnál kellett hagynunk... :(

Anyum nem enged másik kutyát.

2014. jan. 10. 07:36
 9/33 A kérdező kommentje:
Még csak ott se lehettem vele az utolsó pár percben, mert az orvos kiküldött. :( Bakker öljetek meg, nem bírom ezt tovább.
2014. jan. 10. 07:37
 10/33 anonim ***** válasza:

Ez a baj!....

El tudnál menni mondjuk családállításra? És ott eljátszanátok, mintha ott lettél volna vele...

Vagy egyedül otthon is megteheted és eltemeted valahol... van kisállat-temető, meg el is lehetett volna hamvasztani és hazavinni a hamvakat... utána tudnál kérdezni, mit lett vele? Hova temették el? És ki tudnál járni hozzá akkor.

2014. jan. 10. 07:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!