Miért lehet a gyereknek, később kutyájuk mikor elköltöznek, vagy miért nem engedik meg a szülők?

mert általában a gyereknek addig fontos a kutya amíg kicsi (tisztelet a kivételnek, én is 12évesen kaptam meg az első kutyámat és hoztam is magammal amikor elköltöztem), és amint középsuliba megy nem lesz rá ideje, nem fog hozzá egy órával korábban felkelni, ezért a szülőkre marad a hajnali séta, és minden más. Az állatorvos sokba kerül, és nem mindenki engedheti meg magának ezt a plusz költséget.

Egyszer a dokim mondta, hogy ma ebben az országban kutyát tartani ebből a szempontból luxus. A kölyökkori oltások nagyon sokba kerülnek, és az esetleges betegségek stb. se olcsó. Hogy egy mostani példát mondjak, a legkisebb kutyánknak most gyulladt be a füle és a fülcsepp 4ezer forintba került. Ma már azért nem mindenkinek van hirtelen "fölösleges" 4ezer forintja egy fülcseppre, nem véletlenül jönnek naponta a kérdések, hogy ezt meg azt házilag hogyan tudnám kezelni.

Ha már van saját lakás/albérlet és munka akkor már a gyerek felelőssége gondoskodni a kutyáról, mert felnőtt ember.

Na ezért.

A kutya nagyon nagy felelősséggel,lemondásokkal és anyagiakkal jár.

Egy gyerek (persze tisztelet a kivételnek) ezeket nem igazán tudja elvégezni.

Ha alapul veszünk egy 10-14 éves gyereket ő még általánosba jár.Oké,hogy mondjuk 1-2-re haza ér és elég fél7 kor kelnie,hogy levigye a kutyát.DE ha középsuliba megy ami másik városban van.Eleve korábban kell kelni,aztán még korábban hogy a kutyát levigye pl fél6-6 kor vagy korábban. Na már most nem biztos,hogy majd a kutya miatt felfog kelni több éven keresztül fél6 kor.

Akkor mire a középsuliból haza ér az 3-4 akár 5 óra is lehet.Utána a sok tanulás meg minden,fáradt is lesz.Lehet nem akarja majd levinni a kutyát.Este 10-11 körül is le kell vinni legalább egy 15 perces e.ü.-i sétára.De mivel korán kel és fáradt is nem lesz kedve.Akkor ha kollégiumba megy a gyerek akkor a szülőre marad a kutya.

Szóval ezek mind a szülőkre maradnak és sok szülő ismeri a gyerekét,pont ezért nem engedi meg a kutyát.

És akkor még a külön órákat,edzéseket meg ilyeneket bele se raktam a napi rendbe,mert sok gyerek jár pl táncra,focira vagy mitomén mire suli után.

Én és húgom története szerintem egy remek példa "egy gyerek akinek csak ideig óráig kellett a kutya " és aki "gyerekként is komolyan gondolta a kutyázást"

Előbb magamat írom.

11 éves voltam amikor megkaptam a kutyámat áltiba jártam a suli közel volt, fél7 kor keltem hogy a kutyát levigyem.

Hazaértem 1-2-re vittem a kutyát.Esti sétát a szüleim nem engedték így este 9kor ők vitték le.De ők is szerették volna a kutyát nem csak én!

Gimibe mentem na eleve 6 kor kellett volna kelnem,hogy beérjek mivel a suli másik városban volt.De én 5:40 kor keltem ,hogy a kutya lent legyen reggel.

Változó volt,hogy értem haza a suliból általában 3-4-re értem haza.Le se öltöztem vittem is le a kutyát.Hiába voltam fáradt levittem.Húgommal megbeszéltem,hogy ha későn jövök 4 óra felé akkor vigye le egy köre hamarabb a kutyát,ne kelljen tartogatni,szívesen levitte nem volt gond.De ha hazaértem akkor is levittem.

Szóval ez jó sokáig így ment.Minden délután szakítottam időt a kutyámra,mert felelősséget vállaltam érte! Nyaralások alkalmával is inkább itthon maradtam,mert nem volt kire hagyni a kutyát.

Egyedül az érettségi évében hanyagoltam egy picit. Most itt vagyok 21 évesen.Vissza gondolva milyen felelősség teljesen gondoztam a kutyámat nem nagyképűségből,de példa értékű :) Minden pénzemet rá költöttem,mindig ő volt az első.

Na és az ellen példa a húgom.

kb 14-15 évesen(nem tudom pontosan) kapta meg a kutyáját áltiba járt még akkor így ő neki is egyszerűbb volt a kutyasétáltatás.

Aztán szakközépbe ment és gyakorlatra Pestre kellett bejárni.Az elején csak heti 1x így még egyszerűbb volt aztán ahogy teltek az évek hetente többször kellett bejárnia.Korán kelt így is,de ő velem ellentétben még 15 perccel sem kellt/kell fel hamarabb a kutya miatt.Így rám maradt a reggeli kutyasétáltatás aztán mivel fél 4-4-re ér haza Pestről így a délutáni séta is rám marad.DE ő nem viszi le amikor haza ér mert fáradt.Van amikor délutánra megy 11 kor megy el itthon és este fél 9-re-9-re ér haza ilyenkor reggel leviszi a kutyát,de a délutáni és esti séta (18:00-19:00 között van a séta) is rám marad.

Így én etetem az ő kutyáját is.

Na már most ha én nem lennék akkor valószínű a szüleimre maradna minden.

Sose gondolkozik előre,hogy ha 3 kor megy a bnőivel vásárolni akkor 2 körül vigye le a kutyát..

Mindig magára gondol és a kutyáját háttérbe szorítja,szereti meg minden,de a kutya számára nem annyira fontos,mint pl nekem.Ha kap pénzt azt magára költi és véletlenül sem segítene anyáéknak bele pl az orvosi,kozmetikai számlákba.(én megtettem)

Nálunk anyagilag a szüleim fizetnek mindent,mert ŐK IS akarták a kutyát/kutyákat nem csak mi!!

Így tényleg számíthatunk rájuk minden szempontból,de azért nekünk kell nagy %-ban a kutyákkal foglalkozni!

Amit én 100% teljesítek,míg tesóm csak 50%ban.

Remélem világos voltam :)

Sok gyerekben nincs meg a felelősség érzet pár évig képesek gondozni egy kutyát,de a kutya 10-15 évig él és ezt sokan elfelejtik.

Rengeteg eset van a környékünkön régen sok gyerek sétáltatott kutyát,most már csak a szülőket láttom,hogy leviszik a kutyát,sok gyerek felnőtt már és el is költözött de a kutyát a szüleire hagyta mondván nincs ideje rá.Persze abba egyik se gondol bele,hogy régen ő könyörgött egy kölyök kutyáért.De minek kérdem én?

Szóval pontosan ezért nem engedik meg a gyerekeknek a kutyát!

Ha vki elköltözik,lesz saját keresete akkor majd tud egy kutyáról gondoskodni,mert nem lesz más aki levigye.Meg felnőtt fejjel máshogy lát mindent.

Én már gyerekkorom óta vágyok egy kutyára, de szüleim nem engedték. Most itt vagyok 22 évesen és ha elköltözök biztosan fogok tartani többet is, sőt, szeretném ha a leendő gyerekeim is állatokkal nőnének fel.

Én amúgy csak azt tartom fene nagy igazságtalanságnak, amikor valaki tényleg gondját viselné egy kutyának, mégsem engedik meg neki és éveket kényszerül várni, de nagyon sok embernek meg, akik annyira nem képesek hogy a haldokló kutyát elvigyék orvoshoz, ők mégis tartanak mert "kell" az udvarra.