Kutyanevelésben segítene valaki?

Javaslom vegyél neki egy folytó nyakörvet! nem fullad meg hidd el! Aztán ha sétáltok, a póráz ne feszüljön, hanem rántsd őt vissza addig amíg laza nem lesz.

Én így csináltam anno...

http://www.youtube.com/results?search_query=dog+leash+traini..

Itt van egy-két videó. Nem muszáj fojtóval tanítani, ha nem vagy olyan típusú. Amúgy jó lenne tudni hogy álltok a falkavezérséggel. A beagle egy elég makacs kutya. Olvasd el Jan Fennelt is. Meg van még egy csomó ilyen könyv.

Így van, hámot tilos használni húzó kutya esetén. Kutyakiképző vagyok!

Egyszerű a dolog: vedd pórázra az ebet, fojtó nyakörv, teljes pórázhossz, séta indul (fontos, akár kertesházban, akár panelben laksz, úgy csináld, hogy amit mindjárt leírok az alábbiakban, azt rögtön akkor kezdd el, mikor kilépsz az ajtón a kutyával, és úgy fejezd be,hogy beküldöd a kutyát az ajtón, tehát a séta most nevelésből áll. Ez azért fontos, mert így fogja megérteni, hogy mindig így kell viselkedni, nem csak akkor, mikor kiértünk a parka, a mezőre, stb.) Az eb gondolom elkezd húzni mint az ökör, te éleset belerántva( nem kell óriásit, de érezze), megállsz, közben élesen, szigorúan(!), hangosan mondod a tiltószót. Nem tudom mit használtok, "nem" vagy "pfuj" vagy akármi. Ha rád nézett, kérdően, és nem érti mi van, akkor előveszed a zsebedből a jutalomfalatot amit előre odatettél úgy, hogy a kutya nem látta, tehát nem volt tudatában annak, hogy ott van. Az orra alá dugod a jutalomfalatot, és elindultok úgy, hogy rövidebb pórázra fogod, de NEM feszül(!!!) a póráz. Szépen haladtok, a kutya orra le sem szakad a markodba rejtett jutifalatról, küzd érte, szépen jön melletted. Ha esetleg elindulna és elhagyná a falatot, akkor nem visszahúzod(!), hanem éles rántásokkal a pórázon lassításra készteted, míg utol nem éred, és ismét az orra alá dugod a falatot.

És most jön a legfontosabb: a dicséret!!!!

Dicséret nélkül nincs kutyanevelés. Dicsérettel közlöd a kutyával, hogy igen, te ezt várod tőle, és ez a jó amit csinál. Szidás nincs dicséret nélkül. Mert ha megszidod, akkor sugallod neki hogy az nem jó, de ha nem állítasz mellé jót is, tehát nem tereled abba az irányba a viselkedését, hogy jót csináljon és te azt megjutalmazd, tehát megértse hogy a rossz helyett mit kell csinálni, akkor vissza fogja venni az eredeti viselkedésformát, mert tudja hogy az rossz, de nem tudja, hogy mit kell tennie hogy jó legyen. És a dicsérethiányos kutyákból lesznek az önbizalomhiányos, félelmükben harapós, beszari kutyák.

Bocsánat, visszatértve. Ha szépen halad melletted, követi a kezedet amiben a jutalomfalat van, agyon dicséred a kutyát, gügyögsz neki, és minden lehetséges módon tudatod vele, hogy most nagyon ügyes, és te ezt várod tőle. Hirtelen megállsz, és odaadod neki a falatot, amiért addig küzdött. Újra elindultok, és ha újra húzni kezd, akkor ugyanezt végigcsinálod vele(érdemes bekészülni jó sok jutalommal), vagy pedig ha melletted jön vagy nem húz és kérdőn néz rád, akkor pedig az előzőekhez hasonlóan agyon dicséred addig, míg vissza nem értek a kapuhoz. Fontos, hogy már akkor is dicsérni kell, ha ugyan nem jön melletted, de nem húz, nem tépi a pórázt.

Ez egy tuti biztos és hatásos módszer, ha elég kitartó vagy. Valószínűleg első alkalommal nem fogja megérteni, hogy nem kell húzni, és még másodikra sem, de egy-két hét után az eredmény garantált.

Arra kell még figyelned, hogy ne maradjon rossz érzés benne a séta után, tehát ne féljen kimenni az utcára, hogy mindig azt hiszi, hogy tanítás lesz. Csináld azt, hogy úgy teszel mintha sétálni indulnátok, de közben az egészet játékká váltod át, például viszed akezdvenc játékját és azzal játszol vele a kapu előtt, vagy rongyot húzol vele, vagy labdázol vele, és ahogy látod hogy A.) elfáradt B.) nem érdekli a játék C.) max 15 perc után menj vele vissza, és nagyon-nagyon dicsérd meg.

Ennyi. Így nem tűnik olyan egyszerűen, de nem olyan nehéz. És ne felejtsd el, szidás nincs dicséret nélkül!

Sok sikert!