A kutyám függ tőlem, mit tegyek hogy "lazítsak" a kapcsolatunkon?

Ez a "sír utánam" elég tipikus szeparációs szorongásnak tűnik, pláne annak fényében, hogy nélküled kifejezetten gyengének, bizonytalannak érzi magát. (emberekkel kutyákkal való kapcsolatából ítélve).

A túlzott ragaszkodás nem a szeretet megnyilvánulása, hanem a gyengeségé, amit veled palástol.

Inkább ilyen irányba indulj el a megoldás keresésben.

A várakoztatás egyébként jó ötlet.

Végezhetsz vele olyan gyakorlatokat is, hogy ha észreveszed hogy bizonytalan, (fél más kutyától, vagy hozzád menne idegen ember jelenlétében)

nem engeded a személyes teredbe, hanem határozottan eltolod magadtól.

De arra figyelj, hogy a társaságban maradjon, ne hagyj elbújni. (tegyél rá pórázt)

Ha szaglászik, barátkozik, természetesen viselkedik, akkor magadhoz engedheted, vagy hívhatod.

Vidd kutyák közé, h szokja.

Más családtagok is menjenek veletek sétálni, aztán később ők menjenek csak nélküled.

Néha tényleg hagyni kell sírni.

Szólj rá, hogy maradjon.

Vidd vissza a helyére, várd meg míg lenyugszik, aztán indulj el.

Ha látod, hogy aggodalmassá válik, és utánad indulna, azonnal reagáld le, és fegyelmezd.

Ne szigorúan, hanem türelmesen.

Ha egyszerre 1 lépést tudsz megtenni, anélkül, hogy követne, akkor annyit.

Legközelebb 3 lépés, stb.

Gyakorolhatod azt is, hogy helyére küldöd, és elmész otthonról, és az ajtó előtt maradsz.

Aztán hallgatózol, és ha elkezd nyüszíteni, bemész, és korrigálod, fegyelmezed.

Aztán ha kibír félórát nyugton fekve, jutalmazod.