Tényleg csak kutyaiskolával lehet megnevelni egy kutyát?

Sokszor a legapróbbnak tűnő problémának is mélyebb gyökerei vannak, mint az látszik, de ezt nem mindenki látja.

Ha minden helyzetben szót fogad a kutyád, nem agresszív, jól szocializált emberekkel és kutyákkal, akkor nincs szükség kutyaiskolára.

Minden kutyának és gazdinak hasznos a kutyasuli. Egy tapasztaltabb gazdi meg tudja nevelni a kutyáját suli nélkül is de neki is könnyebb ha elviszi kutyaiskolába.

A kérdésekre azért adják sokan ezt a választ mert ha felteszi valaki a kérdést az azt jelenti nem tud megbirkózni a feladattal egyedül ezért ajánlják mert ott segítenek neki.

A kutyasuli önmagában nem elég. Nem attól lesz jól nevelt egy kutya,ha isibe járatják, kell a gazdi is, aki elfogadja és alkalmazza a szabályokat. Szerintem azért könnyebb nevelni, ha oda viszed, mert ott azért mégiscsak szakemberek mondanak tanácsokat, plusz kutyák között van, ami fontos a szocializációja miatt.

Suli nélkül meg csak a kis kútfejünkre vagyunk hagyatkozva. Bennem is vannak kérdések a kiskutyámmal kapcsolatban, hogyan érjem el nála ezt, vagy azt, gondolkodtam, hogy oviba viszem, ő 3 hónapos múlt.

Vannak nagyon jó könyvek is, sok jó nevelési tanáccsal, lehet ezekből is meríteni.

Szóval szerintem hasznos a kutyasuli, de nem hiszem, hogy anélkül nem lehetne jól nevelni. Talán könnyebb úgy, mert több tanácsot hallasz, hozzáértő emberektől.

Régen a kutyák nem voltak ennyire háziasítottak, többnyire nem családi kedvencek voltak, hanem valamilyen céllal tartották őket, és ehhez mérten voltak nevelve.

Manapság viszont házikedvencek, együtt élnek az emberrel, nagyon sok mindent megengednek a kutyának, és sokkal lazábbak a szabályok.

Vannak olyan problémák, amik komoly rehabilitációt igényelnek, de többségük mégiscsak a nevelés hiánya miatt problémás.

Nekem yorkshire terrierem van, ő az első kutyám. Most 6 éves, és annak idején én is elvégeztem vele az alapfokú engedelmességit, de ő alapjáraton is egy nagyon okos, és szófogadó kutya.

Tudod mire volt jó a suli? Megtanultam figyelni a kutyámra, megtanultam, hogy milyen reakciói vannak, mikor van az, hogy utasítást kell adnom, és mikor várja a megerősítést, dicséretet. Az első órán rám szólt a kiképző, hogy miért nem figyelek a kutyámra, ha ő egyszer figyel rám? :D És igaza volt, én néztem a többi kutyát, hogy mit csinálnak, miközben a sajátom várta tőlem az utasítást.

Ő megtanulta, hogy türelmesnek kell lenni, és megerősödött a kötődésünk, én pedig megtanultam, hogy hogy lehetek határozott, következetes és magabiztos gazdi. 6 év alatt egyszer sem volt problémám a kutyámmal, pedig gyakorlatilag sosincs rajta póráz. Megtanulta, hogyha más kutya közeledik, és én azt mondom, hogy nem kell félni, akkor nincs mitől tartania. (a kistestűek nem mindig tudnak kiegyensúlyozottak maradni, ha nagytestű közeledik:)

Lehet kutyasuli nélkül is tanítani egy kutyát, de nem biztos, hogy mindig jó módszerekkel csinálja az ember, pláne ha első kutyáról van szó.

Ha később ismét lesz kiskutyám, vele is fogok járni, ha másért nem, hát a közös élményekért:)