Hogyan értessem meg a nővéremmel, hogy nem jól neveli a kutyát?

A kérdés adott. Egy kutyát leraktak elénk bepongyolálva (tavaly). A testvérem megmondta, hogy ő vigyázni fog rá, eteti, itatja. Na persze. Ez ugye egy puli kutya (5x akkora mozgásigény), és ugye sétáltatni (nem túlzok) fél évente viszi! Ahogy olvastam a neten, egy átlagos kutyát naponta kéne vinni sétálni. Ez egy puli kutya, vágyik a mozgásra, tehát naponta többször kéne. A kutyának mindig friss víz kell. - olvastam a következő szabályt. Ő 1-2x ad neki hetente! Kaját két naponta. Csupán azért él még, mert én, és az anyukám adunk neki friss vizet, elvisszük sétálni, adunk neki enni. A testvérem felengedi a hintaágyra, beengedi az ajtóba, és OTT SIMOGATJA, a garázsba is beengedi. Ellenben én egyszer! Hangsúlyozom, hogy csak szigorúan egyszer vertem meg a kutyát (nem nagyon), de soha-de soha többet nem kellett még rászólni sem. Miért nem viszi sétálni. A nagymamámmal hosszas beszélgetés után arra jutottunk, hogy nem azért, mert fáradt, nincs beállítva a haja, nincs ideje, esik az eső, meleg van, hanem azért, mert egyszerűen fél. Mindig amikor bejön valaki, és nem csukjuk be kiszalad (vajon miért?), és akkor is ráüvölt arra, aki mellett kiszaladt. Ha ő mellette szalad ki, akkor k*rva kapu/zár/kilincs stb. Sosem ő, mert nem sétáltatja. Attól fél sétáltatáskor, hogy pont őtőle szalad el, és akkor nem lesz kire fogni, ezért mindig azt mondja, hogy nem megy, vagy félévente, hogy menjen el vele valaki. Ő mondja nekem, hogy nem jól nevelem a kutyát, mert sétáláskor futok vele (amit imád), és, hogy nem tartom 5 centis pórázon (mint ő). Legutoljára amikor mentünk a mamámhoz (anyukám és én) és kiszaladt a kutya, nem tudott mit csinálni, és 1-2 év után rá kellett jönnie, hogy nem jó ha tovább üldözi. Nahát anyukámmal mentünk a mamámhoz a kutyám pedig vágtatott mellettünk. Mint a villám. Nem szaladt el, tudta, hogy hozzánk tartozik, néha lement 1-1 utcába, jött vissza. Ez volt egy 100-200m táv. Bement oda is, jó volt neki ott is futott, ivott. Hazafelé is rengeteget futott (kicsit macerásabban), és amikor hazaértünk eltűnt (de mindegy, mert 1,5 óra után hazajött magától). Képzelhetitek, hogy 2 óra egyfolytában futás után tudott még otthon futni. Ezt szereti (napi 1-2 óra villámgyors futás). A fél évente 100-200 méteres szakaszon viszi rövid, szoros pórázon, sétálva, 10-20 percet. Szerintetek ez normális? A válasz valószínűleg nem, ezért kérdem én, hogy értessem meg vele?

A kutya gondozása neki: félévente egy rövid pórázú 100-200m lassú séta 10-20 perce

Kéne: napi 30-61 perc villámgyors futás, hosszú pórázon, vagy szabadon. Mondtuk már neki, hogy hamarabb fog meghalni, elsorvadnak az izmai, éhenhal, meg kiszárad, de nem hitte el. Na majd ha megtörténik nagyon sírni fog.

Szerintetek mit tegyek. 11/F