Tökéletesen behívható kutya? Azt hiszem gond van.

Bocsi nem voltam itt. Szóval, kivizsgálva nem volt, de nem tudom nem hiszem, hogy lenne rejtett betegsége (mondjuk persze nem látok bele), de a főtt kaját bármikor képes befalni, meg kunyizik mindent, csak a tápot nem eszi (kivéve mondom ha vacakkal tömik, de kíváncsiság kép próbáltam, itthon azt sem eszi).

Megfogadom a tanácsotokat, lesz rajta olyan hosszú póráz, csak amíg nem tudok beszerezni, addig Flexin lesz, mert semmiképp sem akarom innentől elengedni úgy, hogy nem gyakoroljuk a behívást.

Még egy kérdés: Mivel tudom büntetni? Az oké, hogy leordítom, de esetleg más? Én figyelmen kívül szoktam ilyenkor hagyni, mikor kiírtam a kérdést, akkor sem foglalkoztam vele, aztán mikor egyet szóltam (a másik kutyámnak) azonnal repült felém a másik szobából. Pedig tök halkan szóltam.

Egyébként volt már hogy kiéheztettem, de sajnos hogy is mondjam hozzá szokott a nélkülözéshez. Amit persze szintén magának csinált. Mert én hiába próbáltam ki azt, hogy 10percenként elvettem tőle a tápot reggel este ő attól nem evett, vagy maximum 2-3 szemet. Lazán meg se kottyan neki, hogyha 2-3 napig nem eszik, így nem repül azonnal a virslire vagy sajtra, párizsira. Annyira nem is szereti ezeket egyébként. Lehet valami még jobb kéne... vagy nem tudom.

Hopp az ki maradt: próbáltam már, hogy legugolok szipmlán és örömmel magamhoz hívom. Le se sz*r. Olyan mintha nem is szeretne vagy nem tudom. De egyébként itthon meg más, mert örül nekem, a nyakamba ugrik ha hazaérek valahonnan, szoktunk játszani. De lent mintha nem is az én kutyám lenne. Máshoz jobban oda megy örülni. Jó nem úgy mint amikor nekem szokott, de azért odamegy és örül nekem meg lent szinte soha.

Tök ciki mert ilyenkor amikor így legugolok kb minden kutya oda jön hozzám, az enyém meg b*szik rám...

Ez kicsit idegesítő azért....

Egyébként most jöttünk fel egy hosszabb sétálásból. Mintha némi javulást tapasztaltam volna a reggeli két órás nem foglalkozásom óta. (Lehet eddig ezt azért nem vette fel annyira, mert nem volt másik kutya).

Szóval mikor a lépcsőházhoz érünk ő nagyon lassan jön, van, hogy 2-3 percig is könyörögni kell hogy végre felmehessünk mert még pisil meg ez az amaz. Most meg szóltam neki a szokásos krízises pontjától kocogott hozzám. :) Persze kapott is hatalmas dícséretet és a jutalom falatot is elfogadta, megette :)