És akkor a panelban tartott kutyáknak van rossz élete? Kifejtve lent

Én nem csak sétáltatom, de versenyzek is velük. Sőt a megfelelő időben majd tenyészteni is szeretnék. És akkor sem szándékozom a házba költöztetni őket. Tévedés ne essék, bejönnek a házba, de nem laknak bent. Na ehhez mit szólsz?

Hatalmas kertünk van, előttünk egy rét, az utca végén szántóföldek.

Az, hogy nem viszi kutyaiskolába valaki a kutyáját, az nem feltétlenül probléma, HA van érzéke, akarata a kutya neveléséhez. Ez fontos, mert rengeteg gazda van, aki a hasznos tanácsokat sem tudja megfogadni, ezáltal sok problémája van a kutyájával.

Én sem jártam iskolába a menhelyről 9 hónaposan befogadott roti-nj keverék kanommal...most már 3 éves, teljesen engedelmes, rengeteg mindent tud...olyanokat is, amiket én se hittem volna :)

Pl. most el van vágva a lába, és naponta több alkalommal kenegetem-kötözgetem neki. Házőrzésnél tegnap leesett a zoknija, ő fogta és elvitte a bokor alá. Mondtam, hogy hozd a zoknit, erre megfogta, bevitte a házába, nehogy rá adjam :D Újabb kérésre odahozta hozzám :)))

A séta nélkül élő kerti kutyák tartása szerintem sem helyénvaló, de nem ez az elsőrendű probléma a hazai kutyatartást illetően...amíg vannak piciny ketrecekben, láncon tartott kutyák ház és bármilyen fedél nélkül, többezer kutya menhelyen és sintértelepen, addig örüljünk, hogy egy kutyának van nagy kertes otthona, ahol szabadon élhet...szerintem.

Ezek ellenére mondjuk én sem értem, minek olyan embernek kutya, aki az esti kaján-vizen kívül nem foglalkozik vele semmit...

Argos kutyám kerti kutya, de sokat van bent...nyitva az ajtó egész nyáron, ki-be járkál, télen is sokat van bent, ha nincs kedvem kint lenni a hidegben :)

Reggel és délután/este van sétáltatva, kétszer minimum fél órát, de 90 %-ban az egyik séta kb. 2 órás...ezek során a Duna-parton sétálunk póráz nélkül, labdázik, úszik, kutyákkal bandázik, frisbee-zünk, bringázunk, vagy gyakorolunk mindenféle engedelmes feladatot, trükköt.

Így a kertben, házban csak alszik, max. házat őriz, ha van hozzá kedve.

Ha apáméknál vagyunk fent panelban, akkor 24 órát képes aludni :) Egyszer fent voltunk ott egy hétig, és naponta csak 3-szor tudtam levinni 20 percekre, nem izgatta a dolog, aludt a köztes időkben. Utána viszont a duna-parti sétákon bepótolta a kényszerpihit :D

égis sétálunk pórázon is, hogy erősítsem falkavezéri szerepemet. Látok kutyásokat, akik a kutyákat örökké pórázon vezetgetik...látok olyanokat, akik pórázon bringa mellett futtatják állandóan...szerintem nem jó egyik sem, mert a kutyának szüksége van fegyelmezett pórázas sétára, szabad rohangálásra, de lassú sétára is, hogy mindent meg tudjon szimatolni...tehát változatosság kell neki, hogy szellemileg és fizikailag is ki tudjuk fárasztani, ki tudjuk elégíteni a faj igényeit

Kert vs. lakás...szerintem egyik sem jobb alapból, mint a másik. Én mindkét helyzetben vagyok, és látom nap mint nap a többi gazdit. Panelból rengetegen csak pórázon viszik körbe-körbe a telepen a kutyát napi 3-szor, kutyákhoz nem engedik, lusták negyed órát sétálni a Duna-parthoz...sokan csak a futtatóban, parkban vannak esténként bandázni, ami nekem kevés, hiszen a kutya a nagyrészét csak mászkálással tölti, nincs meg a gazdival való játék, mozgás...ez csak kutyaeregetés szerintem. És vannak, akik tényleg becsülettel sétálnak nem csak a telepen, hanem össze-vissza a környéken, futtatják is a kutyát. Csak sajnos ők vannak kevesebben...

A kertes házakból egyre többen viszik sétálni ebüket, már az is jó, ha minden másnap kiviszik pórázon egy órát, ez is több, mint a semmi. Rengetegen viszont esténként télen-nyáron viszik őket futtatni, hosszú sétára 1-1 órát, és ők egyre többen vannak.

Sok helyen csak van a kutya a kertben, mindenféle foglalkozás nélkül, mert lakásba nem való, de idő sincs sétára, játékra...meg nevelhetetlen, ezért nem visszük ki :D De ami mindent visz, az a staffi keverék, aki egy 5-6 négyzetméteres, mocskos ketrecben van, szétrágott házzal, és soha nem engedik ki...bocs, kétszer kiszökött sétálni. És a pozitívum, hogy kutyákkal így is játszani akar csórikám...

Nyáron és hétvégén pedig rengeteg alkalmi kutyasétáltató van a parton, akik megkeserítik az életünket: agresszív, neveletlen szabadon engedett kutyával, pórázos kutyával: "azonnal fogja meg a kutyáját", szobacirkálókkal:L felkapkodják őket...

Bocs a regényért, de hasonló témákról órákig tudnék írkálni...:)))

Ááá, nincs mit :)))

Örülök, amikor hasonló gondolkodású, igényes kutyatartókkal lehet kommunikálni...

Leírok egy jó példát arra, hogy nem mindig az a jó a kutyának, amit mi annak vélünk.

Első kutyám egy spániel volt anno sok évvel ezelőtt, karácsonyra kaptam a vőlegényemtől. Apám csak azért engedte meg panelban a kutyát, mert tudta, hogy néhány hónap múlva elköltözöm kertes házba. A kutyus látszólag szerette a panelt, a közelségünket, a sétákat, amiket tettünk vele minden nap többször. Boldognak tűnt. 8 hónapos volt amikor elköltöztünk. Kinti-benti kutya lett és rájöttem, hogy a kutyus abban a pillanatban vált boldoggá, amikor az új házba költöztünk. Egész nap kint akart lenni, szimatolgatni, figyelni a mozgást, az autókat, a járókelőket, a madarakat stb. Szinte csak este volt hajlandó bejönni a lakásba, a nap többi részét az udvaron töltötte, saját akaratából.

Nem mondom, hogy a csak panel, vagy csak kertes ház a jobb. Most 3 nagytestű kutyánk van, kerti kutyák. Néha jöhetnek csak be amikor jó az idő, télen ha odakint fagyok vannak, akkor éjjel mindig az előszobában alszanak. Szoktunk sétálni menni velük, de ebben nincs rendszer, hol ritkán, hol gyakrabban. Azonban nagy tévhit, hogy ha valaki a kertben tartja a kutyáit az rossz gazdi, a kutyáknak pedig sanyarú sorsuk van, elhanyagoltak. Elmondanám, hogy ha kimegyünk hozzájuk az udvarra, csak velük foglalkozunk, nincs tévézés, telefonálás, számítógépezés, stb. csak ők vannak, csak velük törődünk. Okosak, szót fogadnak, imádjuk őket.