El tudja vki magyarázni, h mit szeretnek az emberek a kutyákban? Ugy oda vannak érte a legtöbben, puszilgatják meg ilyenek, én ki nem állhatom őket, mind a legtöbb állatot, és rémálmaimban is kutyák vannak

mit szeretek a kutyákban:

-szubjektiv, de szépek

-a gazdi a világ közepe

-felőle aztán 600kg v40kg is lehetek, nem kell szégyellnem magam

-sosem vagyok egyedül

-egy nagytestű, képzett kutyával biztonságban érzem magamat

-kisebb az esélye h betörnek a lakásba

-bizonyítottan jót tesznek az ember egészségének, a simogatás megnyugtat, csökkenti a magas vérnyomást

( a nagyszüleimnek amig volt kutyájuk a korukhoz képest jól voltak, sétáltak vele, lekötötte a napjukat. majd amikor meghalt a kutyus, az egyik stroke-ot kapott, a másik meg rákot öregségükre.a lényeg h nem otthon ültek a lakésban és hiztak hanem mozogtak, nem veszekedtek m a kutyában egyetértettek.nem untakoztak a nyugdíjasként)

Ajánlom neked, hogyha meg akarod érteni olvasd el Popper Péter Részemről mondjunk mancsot című könyvét.

Van benne egy gondolatmenet amit idézni nem tudok, de a lényegét le tudom írni.

Szerinte aki nem szereti az állatokat, az átlépett egy olyan túlságosan tudatos szintre, ahol az ösztönvilág már félelmetes, vagy éppen lebecsülendő. Az emberek egy része fél a saját ösztöneitől is. Általában ezek az emberek azok, akik befogják az orrukat tüsszentésnél, hogy nehogy hangos legyen, csendben szexelnek, és ritkán van orgazmusuk. Nézz magadba, csak te tudhatod, hogy van-e ebben a gondolatmenetben valami.

Számomra semmi sem megnyugtatóbb, mint nézni az élővilágot, játszani a kutyáimmal, vagy éppen keményen dolgozni velük egy-egy vizsga előtt. Azért szeretem őket, mert nem engedik, hogy elfelejtsem, én is természeti lény vagyok, mert kivisznek a friss levegőre minden nap, mert tükröt tartanak elém, és megmutatják a hibáimat, mert mindig őszinték, és bármikor fel tudnak vidítani.

És szerintem igenis szegényebb az ember, aki bármi elől elzárkózik. Aki azt hiszi csak egy féle zenét lehet szeretni, aki utál bizonyos népcsoportokat, akinek nincs meg a nyitottsága ahhoz, hogy elfogadja, és megértse azt is, ami számára nem feltétlenül szimpatikus.

Megmondom őszintén, én nem is tudnék barátkozni olyan emberrel, aki nem szereti az állatokat. Nem kell, hogy rajongj értük, hogy a barátom légy, de aki meghív vendégségbe, és nem látja velem együtt szívesen a kutyáimat is a lakásában, azzal nem sok beszélni valóm van.

Az h valaki az állatok (és ezáltal a természet felé nem tud nyitni, pontosabban nem csak nyitni hanem kijelenti h utálja őket, az sok mindent elárul az illető érzelmi intelligenciájáról.

A legtöbb dolgot amiért kutyát tartok és igénylem h mindig legyen kutya az életemben azt már leírták mások, nem ismétlem.

Ám amellett nem tudok elmenni h te arra hivatkozva h "hány embert marcangoltak már szét a kutyák" gyűlölöd a kutyákat. Megsúgom neked, ember emberre sokkal veszélyesebb. Csak míg a legtöbben úgy gondolják h ismerik az embereket ezért nem félnek tőlük, míg a kutyák testbeszédét, jeleit nem, és amit nem ismer az ember attól fél és a félelem agressziót szül. Ami azért röhejes, mert az emberiség nem tartana itt a kutyák nélkül....

Érdemes lenne elgondolkodnod azon h mik az értékek az életben. Az olyan értékek amik nem mérhetők pénzben. És h ezeket honnan kapod/hatod meg...

Azt írtad hogy a húgodnak van egy kutyája, és hogy megakarod érteni hogy miért szeretik az emberek a kutyák!

Akkor nem kell sokat tenned, csak csendben minden gondolatok nélkül csak nézd meg hogy játszik vele a húgod milyen örömöt okoz neki! Nem kell mást tenned csak zárd ki a külvilágot és figyeld őket! És esetleg ha már úgy érzed csatlakozz hozzájuk, vagy csak ha egyedül vagy otthon és a kiskutya akkor is csak figyeld nézz a szemébe simogasd meg!