Mit tennétek a helymben? Baromira összetett és nehéz helyzet, bőgni tudnék.

Szóval a helyzet az, hogy a családomban (egész pontosan apukámnak) van egy angol masztiff, aki 7 éves. Sosem volt vele normálisan foglalkozva, és eleve labilis az idegrendszere, nagyon fél főleg az emberektől, de mindenféle hangoktól is. Kutyákkal korra, nemre, méretre való tekintet nélkül jól kijön, jól kommunikál.

Én nem laktam itthon mikor idekerült, de akkor még a tudásom sem volt meg ahhoz, hogy érdemben tudja foglalkozni egy olyan kutyával, aki nem meri kitenni a lábár a kertből, ha pedig mégis kiviszed, akkor farok maga alá húzva, és laposkúszás, rémüldözés a falevelektől.

Mióta kutyasulizom, és tanulok kiképzőnek elkezdtem vele foglalkozni. Hihetetlenül hálás minden figyelemért, ma fél óra alatt összeraktam egy lábnál követést, már tud úgy sétálni, hogy fent a farka, sőt néha csóválásra is ragadtatja magát odakint.

A helyzet viszont az, hogy apám mindenét elcseszte, és árverezik a házat hamarosan. A kutya sorsa így teljesen kilátástalanná vált.

Menhelyen nagyon rövid idő alatt megőrülne, az egészen biztos.

Ha egyedül lennék én magammal vinném, de van egy pasim is, akivel együtt élek, és nem különösebben kedveli a kutyákat, de az enyémet elfogadta. De még egy kutyát, ráadásul ekkorát nem szeretne látni a másfél szobás lakásunkban, ami ráadásul albérlet. Valahol ezt is megértem, ráadásul két kutyával nagyjából sehova sem tudnánk menni, eleve a kocsiba nagyon neccesen férnek be, villamosra nem lehet velük felszállni, elutazni lehetetlen, és rábízni se tudnék két kutyát senkire, pláne, hogy az egyik 70 kiló. Ráadásul egyelőre messze nincs olyan állapotban szocializáció szempontjából, hogy fel tudná dolgozni hirtelen a városi életet, annak zajait.

Én vállalnám a szocializációját, és szívesen megcsinálnék vele egy alapfokú tanfolyamot is, ki is fizetném, de nem tudom hova tenni, maximum panzióba addig míg tanfolyamozunk, és utána gazdát kéne keresni neki.

Szerintetek van esély egy 8 éves óriás testű kutyának gazdát találni, ha összerakom nála az alap engedelmességet?

A helyzet további pikantériája, hogy valószínűleg gennyes méhgyulladása is van, amivel apám nem hajlandó foglalkozni, most beszéltem az orvossal, és elvileg itthon tudok maradni, elintézni a műtétjét, úgyhogy holnap megműttetem és természetesen ki is fizetem apám helyett, de hiába lesz egészséges, akkor is kilátástalan az élete. Apám hallani se akar arról, hogy a kutyát megműtsék, pont a fentiek miatt, merthogy szerinte jobb lenne, ha mostmár inkább szépen lassan meghalna, minthogy kifzessünk ennyi pénzt érte, és utána ne tudjuk hova tenni :( Mindenesetre én ezt megoldom, de nem tudom, hogy hogyan lehet aztán tovább. Masztiff fajtamentésről sem nagyon tudok.

Lefuttattam már fejben minden lehetőséget, de egyszerűen annyira zavaros az egész, hogy gondoltam megkérdezlek benneteket, hátha van valami használható ötletetek. Mit lehet ilyen helyzetben csinálni? Ti mit tennétek?

Annyira szomorú ez az egész, és annyira sajnálom szerencsétlent, ő nem akart velünk lakni, és arról sem tehet, hogy apám elvállalkozta magát... :(