Kockáztatnád az életed a kutyádért?

utolsó, hát elég gáz lehetsz...

nem, egy kutyáért nem kockáztatnék sokat, nekem szerencsére társas kapcsolatból jutott, nem úgy mint nektek

Megmenteném, ha lenne rá lehetőségem, hiszen ő a legjobb barátom, társam. Ő segített az életem legnehezebb szakaszában, ő volt ott mellettem, ha szükségem volt rá, ezért ha neki van szüksége rám és is próbálnék segíteni. Nem jönnék ki nélküle az égő házból.

Nekem is vannak emberi kapcsolataim, de az emberek szeretete általában feltételhez kötött. A kutyám feltétel nélkül szeret.

Természetesen igen. Ez nem kérdés :) Minket is támadott már meg nagyobb kutya chow-chow (csaucsau) és én kaptam a harapást, de nem bánom, mert ha a kutyámat kapja el lehet nem is éli túl (ő kis testű). Ösztönösen gondolkodás nélkül cselekedtem, de nem is fájt a harapás akkor (csak miután sikerült felfognom a dolgokat).

Az ég a házam szituációra pedig nekem is az a válaszom, hogy a kutya lenne az első amit felkapnék és vinném. (Értelem szerűen ha német dogom van nem kapom fel, de ugyan úgy viszem). De ahogy ismerem magam a lelkiismeretem nem nyugodna addig amíg az összes állatot ki nem menekítem a lakásból. Hörcsögök a zsebbe nyuszi meg a hónom alá és spuri :)

feltétel nélkül talán igen, de annyit nem várhatsz el egy állattól mint egy baráttól, azon kívül, hogy "szeret"

szerintem ez a szeretet nem egy tág fogalom, úgy gondolom hogy szeretni csak az emberek képesek, az állat pedig ragaszkodik

óriási különbség van a 2 között

100%, hogy a kutya nem menne be kimenteni titeket az égő házból, esetleg szomorú szemmel végig nézi, hogy szénné égsz, és kész, elég gyorsan új gazdát fog találni magának, annak a személyében aki eteti, és simogatja

erről ennyit, csak azért írtam, hogy nem kell fanatikus kutya bolondnak lenni, meg túlozgatni, mert fölösleges

16:50

van kutyád? Nagyon örülök/örülünk, hogy jutott neked társas emberi kapcsolat. Biztos mindenkinek jut.. és vagy csalódik a hozzá közel állók többségében, vagy egy részében vagy pedig nem. Bár előbb-utóbb csalódni fog... Lehet, hogy kicsit, lehet hogy nagyon. De a kutyában én még személy szerint soha nem csalódtam. Amikor a barátaim csak a saját kis hülye problémáival foglalkoznak én meg már a depresszió szélén állok, mert nincs kinek elmondanom a bajomat és csak magambafojtom akkor ott van a kutyám, és bármilyen hülyén hangzik néha elmondom neki, hogy mi a bajom, de legtöbbször érzi, és a vigasztalása sokkal többet ér, mint egy emberé. A kutya-ember kapcsolat szerintem sokkal erősebb mint az ember-ember kapcsolat. Mind1, sokáig tudnék még erről írogatni, de nem fogok mert így is lesznek lepontozók.

Kérdezőnek: igenis megmenteném. Nekünk igaz, nem a házban van, de ha mondjuk égne a házunk, ami átterjedne az ő helyére is mert úgy egybe van építve az egész biztos, hogy miután kiértem a házból az lenne az első, hogy futnék hozzá és felkapná és rohannék vele. :)