Mit tegyek a kanapéra, hogy ne menjen föl a kutya illetve, hogy szoktassam le róla 4,5 évesen, hogy fölmenjen?

Kérdező vagyok!

Arra gondoltam még, hogy egércsapdákkal rakom tele a kanapét, de az nyilván gonoszság, és apu se egyezne bele, amennyire ragaszkodik ehhez a kutyához.

Jobban szereti, mint én.

Aztán az én kutyám!

Nem adhatom örökbe, mert apu nem megy bele, pedig az én kutyám.

Jól le is cseszett érte, hogy én milyen alapon akarok megválni tőle.

Azt hiszi, hogy szeretem, pedig napi kétszer is csak azért viszem őt ki, hogy apu ne üvöltözzön velem.

Hihetetlen, hogy a saját kutyája mellett még az enyémet is hajlandó gondozni, csak, hogy ne kerüljön el innen, de arra akkor már nem hajlandó, hogy papíron átírjuk az ő nevére, hogy ne engem vegyenek elő, ha valami történik vele.

És már egyszerűen nem merek neki szólni miatta, mert csak b*szogatást kapom tőle, de amikor kiviszem a helyét a szobámból, hogy ne velem legyen ez a kis bolhazsák, akkor már tudja mondani a magáét apu, hogy mert én hogy merésztelem őt kirakni innen, de amikor most majd költözök külön aputól külföldre, akkor ne féljetek a kutyusomat nem viszem magammal! Itt hagyom apámnak, ha egyszer ő úgy is odavan érte, aztán többet se apu nem hall felőlem, se a kutyus, se anyu, se a tesóm, se a családom többet soha az életben ha egyedül csak rajtam múlik.