Apukám szerint felelőtlenség a fiam mellett ilyen kutyákat tartnai. Mi a véleményetek?
Van egy 7 hós hosszúszőrű nj-m,és a férjemnek egy Hannoveri véreb,ami 2 éves.Mindekettővel sokat foglalkozunk,a véreb mindennap az erdőn van a férjemmel,mert ugye ez a munkája,a németjuhászommal naponta sétálok,úgy,hogy a fiam is ott van(2 éves,és imádja őket),illetve kutyasuliba hordom 3 és fél hónapja rendszeresen,ahol nagyon jól teljesít. Etetésnél a fiam belenyúlhat a táljukba,soha egy morgás,egy rossz mozdulat nem volt felé egyik kutya részéről sem. Ha a kezéből eteti őket,óvatosan kinyalogatják az ujjai közül a kaját.Persze van,hogy véletlenül fellökik,de nem azért,mert ráugrálnak(ilyen még nem volt),hanem,mert mondjuk keresztezik egymás útját.
Mindezek ellenére édesapám szerint még baj lesz ebből,hogy ekkora kutyákat tartunk.Mondjuk neki sohasem volt nagytestűje,talán ezért van ez a bizalmatlanság.Holott szerintem a kicsi kutya is lehet vezélyes.
Ja,és aki ismeri a vérebet,az tudja,hogy csak a neve megtévesztő,mert egy nagyon jámbor kutya.A neve arra utal,hogy a sebzett vadat a vérnyom után találja meg...
válasza:
válasza: válasza: válasza:Az első linkeden egy láncon tartott kutya támadását írják le.
Márpedig nincs az a kutya aki huzamosabb ideig láncon tartva ne "hülyülne" be.
A második linken meg másodkézből származó információ, hogy a gyerek simogatta a kutyát. Kérdem én: Te bevallanád, ha a saját szemeddel láttad volna, hogy a gyerek mondjuk meghúzta a kutya farkát és az eb azért támadt??? Mert tapasztalatom szerint az ilyesmi nem szokás, legalábbis kis hazánkban tuti nem.
A kutya soha nem támad ok nélkül. A simogatás pedig nem kiváltó oka soha a támadásnak.
Sajnálom a cikkben szereplő gyerekeket, félre értés ne essék, de az ilyen támadások legtöbbször pont abból adódnak, hogy a szülők nem tanítják meg a gyereket arra, hogy hogyan kell bánni a kutyával.
válasza: válasza:Azt még elfelejtettem a hozzászólásom végére írni, hogy ez is csak a médiából szerzett információd.
S ahogy már tegnap is említettem (elnézést az önidézésért):
"Nem lehet túl sok _saját_ tapasztalatod kutyákkal, sőt a hozzászólásodból az tűnik ki, hogy leginkább a tv informálódsz felőlük. Az meg kb. annyi, mintha én a Vészhelyzetre alapozva próbálnám az orvosom kompetenciáját felmérni."
Ha az összes tapasztalatod annyiban merül ki a kutyákról, amit a médiában olvasol vagy hallasz akkor talán bölcsebb lenne hallgatni.
válasza:"Ha az összes tapasztalatod annyiban merül ki a kutyákról, amit a médiában olvasol vagy hallasz akkor talán bölcsebb lenne hallgatni."
Ez egy olyan oldal, hogy feltesznek egy kérdést és az emberek válaszolnak rá. Ne te mondd már meg, hogy mire válaszoljak és mire nem. Én így gondolom, hogy kutyában nem lehet teljes mértékben megbízni főleg valami nagy kutyában. Egyébként 10 éve van kutyám de kis testű és soha nem volt vele semmi gond de akkor is csak egy állat bár nincs benne annyira az ölési ösztön mint mondjuk egy tigrisben. Maximálisan állatbarát vagyok egyébként és családtagnak tekintem őket és imádom mind a kettőt, az állatkínzókat meg jól megverném.
"Az USA-ban évente 30-40 ember hal meg kutyatámadás miatt"
Kis szám ez a sok millió emberhez képest de mint már mondtam bármi hiba folytán véletlenül a te kutyád támad meg valakit akkor van gáz.
Annak az esélye is kicsi, hogy két fejjel szüless meg de mégis 10 millióból 1 ilyen. Annak az 1-nek mondhatod, hogy hát kicsi volt az esélye, hogy ilyen lesz.
válasza:Isten ments, hogy megakarjam szabni, azt írtam, hogy _talán_ és, hogy _lenne_.
Azért van némi különbség a kettő között, én úgy gondolom.
Minimum 31 éve van(nak) kutyá(i)nk, kisebb(ek), nagyobb(ak), fajtatiszta/ák (német juhász), keverék(ek).
Ezzel a 31 évnyi tapasztalattal a hátam mögött merem állítani, hogy alapjaiban normálisan nevelt és tartott kutya nem fog senkit megtámadni ha az ember is kellő tisztelettel viszonyul hozzá és nem az esetleges vérengző fenevadat látja benne.
Ezalatt a 31 év alatt, bárki aki kérte, hogy a kisgyerek megsimogathassa a kutyáinak, nyugodt szívvel engedtem meg nekik, megmutatván azt is, hogy hogyan kell a kutyát simogatni és mi az amit nem szabad vele csinálni.
Ezalatt a 31 év alatt egyetlenegy alkalom nem volt, amikor a kutyáink bántottak valakit.
Egy tapasztalt gazda ismeri a kutyák metakommunikációját ergo tudja, hogy adott helyzetben mit és hogyan reagál a kutya.
válasza:Na végre egy korrekt hozzászólás. Tényleg felesleges mást bántani azért, mert máshogy gondolja.
Lehet, hogy én is 20 év múlva majd máshogy gondolom a dolgot.
Annyit szeretnék ehhez az egész vitához hozzászólni,hogy én megértem a szkeptikus válaszolót is.Természetesen senki nem lát bele a saját kutyája fejébe,nem tudhatjuk 100%-ig,hogy semmilyen körülmények közt nem támadna a gyerekre.Viszont ez egyfajta bizalom.Bízom a saját nevelésembe,illetve bízom a kutyámban,hogy szeret és ragaszkodik a gazdáihoz.
Sokan írtátok,hogy a támadások hátterében az állhat,hogy a gyerek húzkodta a farkát stb.Szerintem ennek sem szabadna az oknak lenni a támadásra.A mienk akkor sem kapna oda.Soha nem a gyerek,illetve a kutya a hibás.Csakis a gazda,aki miatt nem szocializált a kutya.Én úgy gondolom,hogy a jól nevelt kutyának a gyerektől mindent el kell tűrnie,ha zavarja,akkor hagyja ott,de semmi körülmények között ne bántsa.
És még annyit mondanék,hogy az én véleményem az,hogy teljesen mindegy,hogy mekkora méretű a kutya.Nekem már kapott oda palotapincsi,mikor meg akartam simogatni(nem a sajátom).Ráadásul a nagyobbak méreteik miatt,jobban bírják a dögönyözést...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!