Sokan miért engedik be a kutyát a lakásba mikor ez egyáltalán nem higénikus?
Kint a koszos utcán felszedi a koszt, majd a mancsával bemászik az ágyba. Arról nem beszélve, hogy a fenekét se mossák minden egyes alkalommal. El nem tudom képzelni, hogy egyesek ezt hogy gondolják.
Másik kedvencem a konyhában hull a szőre, megy mindenhova, az ételbe is.
2-es vagyok, nekem aztán mutathatsz bármit műszerrel, 4 éve megvannak a macskáim, nem válnék már meg tőlük. Ha lenne bármi hátrányunk a macskatartásból, az már feltűnt volna, de eddig semmi. A macska tiszta állat, saját magát is tisztogatja folyamatosan, nem szeret piszkos lenni.
Kutyám már régóta nincs, de engem nem zavar, ha egy házban kutyaszag van.
Téged igazából miért zavar ez az egész? Ne tarts állatot, ha neked ez nem jön be, de miért fontos neked, hogy mások hogy élnek?
Nekem benti macskáim vannak. Ha rendszeresen és megfelelően van takarítva, akkor úgy gondolom, nem probléma. Persze, szőrhullató állat mellett gyakrabban kell takarítani és alaposabban is. De nálam pl a konyhába nem jöhetnek be, onnan ki vannak zárva, pont azért, nehogy az ételbe beleszálljon a szőr, vagy ne másszanak rá az étkező asztalra. Mindenhova máshova bemehetnek. Az ágyba is bemásznak, szoktunk együtt aludni. És igen, valószínűleg nem a leghigénikusabb, de az állattartóknak pont ezért erősebb is az immunrendszerük (a legtöbb esetben), mert a szervezet védekezik az állat bacijai ellen is.
Bár a kérdésed konkrétan a kutyákról szólt, így a válaszom nem tudom, mennyire releváns, tekintve, hogy a macskáim csak bentiek.
Nem olvastam végig az összes választ, viszont; „a fenekét se mossák minden egyes alkalommal”
Nyilvánvalóan saját magukat tisztogató állatokról beszélünk, tekintettel arra, hogy ők nem tehetik meg, hogy levegyék a ruhájukat és beálljanak a zuhany alá megfürödni, hogy aztán visszavegyék:)
Nálunk gyerekkoromban nem lehettek bent állatok soha, anyám nem engedte, csak az udvaron. Én nagyon szeretem őket, sajnáltam , hogy télen fáznak, és egész gyerekkoromban nagyon irigyeltem azokat az ismerőseimet, akikkel bent lehetett a lakásban a kedvencük. Mindig mondogattam, hogy nekem tuti bent lesznek az állataim, anyám meg mindig rávágta, hogy dehogy lesznek, ha neked kell utánuk takarítani, majd rájössz. 36 éves vagyok, 21 éves korom óta élek külön, azóta is bent vannak velem az állataim. A max létszám egy kutya és két macska, ennyi van most is. Igen, sokkal többet kell takarítani, de nekem megéri, mert szeretem őket és szeretem, ha velem vannak. A gyerekeimnek már hálisten ez a normális , ők azon csodálkoznak, ha máshol kint vannak a cicák meg a kutya.
A vendégekről meg: akit zavar, hogy bent vannak az állatok, az ne jöjjön hozzám, pont. Ők vannak itthon, nem a vendég, vagy elfogadja a helyzetet, vagy otthon lehet maradni.
Én a mínuszokban szoktam beengedni a 13 éves németjuhászomat, mert féltem az ízületeit. Ő mondjuk kiskora óta tudja, hogy a nappalinál beljebb nem jöhet és nem mászik fel az ágyra. Van saját matraca, amit direkt öreg korára vettünk neki.
Engem nem zavar mennyire nem higénikus egyesek szerint. A munkahelyi mosdó sem az, pedig irodában dolgozom, kultúrált környezetben. De a boltok sem azok és az utca sem. Sokkal kisebb az esélye annak, hogy akár egy kóborkutyától elkapok valamit mint annak, hogy embertársaimtól kapok el valami sz.rt.
Egyébként én magasról lef.som, hogy kinek mi nem tetszik, nekem az állataim családtagok, így evidens, hogy vigyázok rájuk, szeretem őket. És még csak szóba sem állok olyannal akit ez zavar vagy aki nem így gondolkozik. Szerencsére nekem a családtagjaim is és a barátaim is normálisak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!