Miért sértődnek vérig ha szépen megkérem a kutyásokat hogy vigyék el a kutyájukat a játszótérről?

#2

Vagy - esetleg - a gyerekes anyuka meg távolabb a gyerekével, ha félti a gyerekét a kutyáktól.

Egyébként ezt nagyon rosszul teszi, mert az állatokkal együttélésnek terápiás hatása van, és ettől a lehetőségtől fosztja meg a kisdedét.

Jatszoterre nem lehet bevinni kutyat, ez a szabaly, legalabbis nalunk mindenhol ki van tablazva, ugyhogy nem kene ezen megsertodni.

Nekem is van kutyam, meg gyerekem is, tok jo lenne a jatszoterezest osszekotni a kutyasetaltatassal,mert ez igy dupla ido, de hat ez van. En ertem, hogy nem lehet bevinni, nem is viszem.

Ha ki is van táblázva, akkor jogosan szólsz.

Nekem van kutyám (gyerek nincs), de nem is megyek játszótérre a kutyámmal. Mégis minek vinném oda? Sétánál lemozgatni akarom, egy játszótér erre nem is alkalmas.

Én kutyákkal nőttem fel, nagyon szeretem őket. De ma is bennem van az emlék, amikor a játszótéren odabaktatott hozzám egy nagy (én kicsi voltam, tehát hozzám képest óriási) dobermann.

Magával a fajtával semmi bajom sincs, sőt. Már akkor is az egyik kedvenc fajtám volt. Viszont az kétségtelen, hogy elég "szép" sérüléseket tud okozni. A kutyát és a gazdáját látásból ismertük, a fickó fejben nem egészen százas, láttuk már mások ellen hergelni a kutyáját.

Akkor én ott álltam a homokozó közepén, anyum egy picit távolabb. Ő sem mert csinálni semmit - nehogy pont az ingerelje a kutyát - és én szerencsére meg lettem tanítva, hogy kutyák közelében nem hangoskodunk, nem csapkodunk. Ott álltam, vigyázzállásban, próbáltam mosolyogni (nem csak a kutyát, magamat is próbáltam meggyőzni)

Szerencsére nem volt semmi baj, elment mellettem, még hozzám is simult. De lehetett volna csúnya vége is.

A kutya - legyen bármilyen jól nevelt - egy állat. A gyerek meg egy kicsi, általában hangos és kiszámíthatatlan emberke.

Rengeteg konfliktus forrása ez - kezdve attól, hogy a gyerekek nyúzzák a kutyát, vagy épp a kutya lök fel (játékból vagy véletlenül) egy gyereket, vagy belenyal a fagyijába, odapiszkít a játékok közé.

Az is a pakliban van, hogy egy kisgyerek fél a kutyáktól (vagy épp szülő, ismerek olyan anyukát, aki gyerekkori trauma miatt egy csivavától is retteg)

A kutya nem való a játszótérre, pont.

#7

"A kutya nem való a játszótérre, pont."

Elfelejtetted oda írni, hogy szerintem. Hacsak nem Te vagy az, aki jogosan mond ki általános érvényű szentenciákat.

#8 Szeritnem a gyerek ne rohangáljon éles késsel a kezében.

Ez is egy magánvélemény, végső soron nem az én döntésem, de azért elég nyilvánvaló.

3as nehogymár a játszotérről a gyereket kelljen elvinni. Sokszor előfordul hogy ülök pl egy padon, erre odacsattog egy kutya akiröl fogalmam sincs hogy van megneveleve, rgyáltalán megvan- e vagy csak a panelból néha lehozzák és ennyi.

Én nem tudhatom ha hirtrlen odarohan a gyerekhez mit fog csinálni. A gyerek izgága tesz egy olyan mozdulatot ami a kutyának nem szimpi és annyi volt ott a baj. Sok gazdit nem érdekel hova piszkít a kutya, a gyerek meg simán belenyúl a homokozóba. Elöfordul hogy saját kutyájuk támadja meg a gyereket , persze hogy az idegentől tartunk. A terápiás kutya az meg tök más, ki van kepezve. Meg más a helyzet egy olyan kutyával akit már isnerünk, de ott is figyelni kell.