8 év körüli kutya. Létezik, hogy hirtelen, nagy átmenet nélkül közeledünk mindjárt a végére? Veletek volt, hogy a kutyátok fél nap alatt megváltozott, aztán meghalt? /részletes, hosszú kifejtés/

Kb 4 éve van nálunk. Közepes testű, shar pei-labrador keverék. Sosem volt az a nagy mozgásigényű, ő inkább végig alussza a nap nagyját típus, de a sétákat szereti, mindig toporgott, csóválta a farkát a póráz láttán, főleg a vörös flexin. Tegnap még a szokott módon voltunk, dilizett, a maga letargikus módján örült. Ma reggel (kicsit később a reggelnél, 10 körül) szokásosan zajlottak a dolgok, mentünk sétálni. Most nemrég, 17 körül mindkét rosszcsontot le akartam vinni, de se a jelzőszóra ("na jó" és az "uraim" hangsúlyosan), se a hám láttán, se a flexire nem ugrott fel, nem csóválta a farkát — még csak fel sem kel az ágyról!!! Oké, levittem a másik kutyámat, rövid séta volt mert evett az ideg. Visszajöttünk, nyitom az ajtót, mikor bent vagyunk hallom, hogy lassan leugrik és jön ki hozzánk. Már az indulásnál éreztem, hogy ez így nagyon furcsa. Lassan, megfontoltan jött le a lépcsőről. Flexire tettem, olyankor mint akit puskából lőnek ki, de most nem. Lassan ment, ahogy kiért pisilt, néhány méterrel odébb kakilt, aztán evett egy kis füvet odébb. Félkört sem tettünk. A kutyáknak sem akart neki menni (nem szocializálták, már sokkal jobb a helyzet, de az, hogy csak nézi, még csak nem is mozdul felé, az 4 év alatt példátlan esemény). Akkor mondtam, hogy ez már tényleg a vég kezdete, minden túlzás, drámaiság nélkül. Felfelé a lépcsőn szintén döcögősen ment. Nem feltétlen úgy, mint aki szédül, de akkor sem a rendes, normális felmenetel. Még vissza is akart fordulni a fordulónál, ott húztam fel egy kicsit, aztán mintha attól félne, hogy hátraesik vagy valami, gyorsan feljött. Mosdatásnál becézgettem, azt mindig imádta, a hangomra is csóváló farok jön, mert imádja, hogy szeretve van, de most semmi. Kiengedem, aztán lassú tempóban jön, bevezényelem a szobámba, és a szokásos ledobja magát az ágyamra ugrás után, vagy kuporog egy kicsit a takarómon, mindez elmaradt. És most fekszik/alszik.

Létezik, hogy voltak jelek, csak nem szembetűnők? Például többet alszik, csak nem veszem észre, mert mindig is rengeteget aludt. Vagy, először fordult elő tegnap, miközben keféltem a bundáját, hogy amikor felemelte a farkát, akkor a popójából jött egy kis barna trutyi. Gondoltam, talán reggel nem kakilt eleget vagy valami hasonló, egy fél kisujjnyi dologból nem csináltam felhajtást, hiszen minden más klappolt. Rendesen evett, ivott, kakilt, pisilt, viselkedésben semmi eltérő... Ezek lettek volna a jelek? De akkor is, miért ilyen hirtelen? Ez túlságosan gyors ilyen hangyafaxnyi jelekkel is, hogy reggel-délelőtt okés, délutánra meg mint aki a halálán van. Válogatós, semmi mérget vagy hasonlót nem evett, és séta során őt figyelem, nem beszélgetek, tehát a nyakamat tenném rá, hogy mérget, más kakiját, sőt most délutánon kívül még füvet sem evett lent. Semmit, amitől rosszul lehetne. És korábban sem. Ha meg olyat evett volna, pl méreg, azt a másik hiperaktív kutyám is mutatná, mert ahol az egyik szagol és füvet eszik, ott a másik is.