Nyáron vajon lesz kutyaiskolára lehetőség? Mit csináljunk/csináljak a kutyával (nekem aligha van beleszólásom)? Segítség! /HOSSZÚ KIFEJTÉS/
Két kutyánk van. Egyikük menhelyi, nemsokára három éves, és az utóbbi időben nagyon elkanászodott. Előző nyár végén került hozzánk.
Jelenleg az a helyzet, hogy amikor pl: futtatóba megyünk, leül, ahogy azt parancsba kapja, de aztán ha úri kedve úgy tartja, hirtelen feláll és átfut a túloldalra (kb 4 méter) a futtató kapuja elé. Apám leszidja, de ez a kutyát nem érdekli, nekem meg nincs szavam.
Mondom apámnak, hogy az éjjeli sétánál ne az legyen, hogy csak kiengedi az energiát, hanem utánakeresünk és és agyilag lefárasztjuk a tanítással, előtte vagy utána pedig futhat, vagy a feladatokhoz kötve. Csak csináljunk valamit. Szerintem ba**ságokat beszélek és megvárjuk a kutyaiskolát, hogy a szakembertől tanuljunk.
Aha, adom az ötletet, de addig lehet az, hogy a kutya lexarja, hogy valamelyikünk kiadja a parancsot, hogy "gyere ide", és egyik füléhez sem ér el.
Ha belemegyek a témába, mint azt tettem előbb is a konyhában, apám kb idegbeteg lesz, hogy osztom észt, de közben idegeskedik, hogy a kutya szófogadatlan. Abba meg nincs beleszólásom, amikor együtt sétáltatunk, hogy a kutyára mikor kerül póráz.
Na mivel én vagyok vele/velük a legtöbbet, mert apám délelőttől este 11-ig dolgozik legtöbbször (heti 2-3 szabadnap most a vírus miatt), szeretnék kezdeni a helyzettel valamit.
Egyszerre kellene a két kutyával kezdenem valamit úgy, hogy a néhány hónapja hozzánk került, most 5 éves kutyát előttünk senki nem szocializálta, így amikor meglát egy kutyát futtatón kívül, sokszor van, hogy neki akar menni. Neki most tanítom még mindig az ült és a feksziket, a "marad"-ig még nem jutottunk el, mert nehéz "betörni". A fő problémás kutya már tudja, hogy ül, a feksziket olykor, pedig tudja.
Próbálok domináns lenni, de eddig mindegy mit csináltam, hogy kihúzott hát, komoly, de kifejező arc, bármilyen más arc, hanglejtés, nem lépek utána, semmi de semmi nem használt. Nem megy, kifogytam. Amikor a parkban próbálok vele valamilyen gyakorlatot csinálni, aminek a lényege, hogy figyeljen rám, kb egy erős szél is érdekesebbé válik nálam, de persze a jutalomfalat az kell, amit nem kap meg, ha nem csinálja meg amit mondok.
Ráadásul ez egyedüli harc, mert apámra ebben nem számíthatok. Egyik este azt mondja, holnap pórázos séta, mert ma nem jött vissza, másnap elfelejti + hadd szaladgáljon, vezesse le az energiát, megint máskor pedig azt mondja, ha nem felejti el...
Az sem opció, hogy akkor van etetés, amikor én mondom, és utána elvesszük, mert azt apám szintén nem engedné, merthogy jól van a tálkájuk ott ahol van.
Ezek alapján, egyedül mit tudnék csinálni?
válasza:Nálunk vidéken már jövő héten nyit a kutyaiskola, igaz kérik a maszkviselést. Érdeklődj, hogy nálatok mi a helyzet.
A kifejtéssel az a problémám, hogy hiányoznak az előzmények, ehhez így nem lehet mit érdemben hozzászólni. Pl. oké, hogy futtatóban elengeditek, leül, aztán gondol egyet és... De előtte volt már tréningezve erre? Ismeri a feladatot? Vagy miért várjátok el, hogy helyben tudjon maradni? Én eleve nem úgy nem kezdenék neki, hogy beállítok a futtatóba, leveszem a pórázt és belekezdek egy tréning sessionbe. Előtte nézzen szét kicsit, szokjon hozzá a környezethez.
"Apám leszidja"
A negatív "jutalmazás" is egy módszer, de nagyon meglepődnék, ha a kutyátoknál pont ez válna be a legjobban, az írásodból is az derül ki, hogy pontosan nulla haszna van, mert édesapád fogalmatlanul használja.
Próbáljátok meg pozitívan jutalmazni a feladat elvégzését, jutalomfalattal. Ha nem csinálja meg a feladatot vagy kizökken belőle, akkor nem leszidni kell, hanem visszatenni a feladatba és azonnal jutalmazni érte. Általában ha kimegy a feladatból a kutya, akkor az azt jelenti, hogy túl sokáig vártak a jutalom odaadásával és úgy gondolta, hogy már nem fog kapni érte semmit. Ezt az időt fokozatosan kell húzni tréningezéssel, így lesz egyre biztosabb benne a kutya, hogy hosszú várakozás után is meg fogja kapni a jutalmat.
Egyedül annyit tudsz tenni, hogy édesapádnak megmutatod a helyes módszereket VAGY leveszed őt a kutya neveléséről. Ha már foglalkozik vele, akkor foglalkozzon vele jól vagy sehogyan (ez Yoda mester híres mondata akart lenni, kicsit átfogalmazva).
válasza:Na basszus. Átugrottam a bekezdéseket, amiben arról írsz, hogy tanítod neki az ültetést.
Amiről egyáltalán nem írsz ezekben a bekezdésekben sem, az a jutalomfalat. Ha csak elfelejtetted megemlíteni, akkor feltételezem, hogy jól csinálod, tehát sikerül ülő helyzetbe raknod és rögtön adod a jutalmat is érte cserébe.
A következő lépés a helyben maradás: Leülteted, hátrálsz egy kicsit a kutya felé nézve, jutalom (ha ülve maradt). Ezt eljátszod többször is és közben növeled fokozatosan a távolságot, időtartamot. Ha ülve maradt, kap jutalmat, ha felállt, akkor nem kap. Hibázás után célszerű visszamenni a még nem rontott helyzetig és onnan újra kezdeni az egészet. Ha már nagyon megy, akkor megkérheted, hogy üljön le, megfordulhatsz, elbújhatsz egy tárgy mögé, stb.
Ami nagyon fontos, hogy ami megy a szobában, az nem feltétlenül fog menni máshol is! Ugyanúgy át kell venni a feladatokat az udvaron, a kertben, az utcán, a futtatóban, az erdőben, a parkokban, hadd ne soroljam.
Nos... az volt már, a parkban, póráz nélkül, hogy leültette a kutyát, "maradsz", aztán elindult. Egy idő után egész szépen ment, de már nem csinálja. Mivel akkor működött, és tudja, hogy "ül", ezért gondolja, hogy mondja és ez elég is, mindezt póráz nélkül. Szépen kérem őt minden alkalommal, hogy rakjunk rá pórázt, aztán amikor pórázzal megcsinálja legalább néhányszor, utána anélkül, de ennyit sem. Én csak törődjek a másik kutyával, akinek a pórázt kell fogni.
Úgy szokott történni, miután átmentünk az úton a túloldalra és bementünk a futtatóba, hogy onnantól kezdve max annyi ideig marad, hogy néhány lépést tesz hátra apám, hogy aztán közvetlen neki odadobja a labdát és kapja el, de futtatón belül nincs tréning, gyakorlás, csak játék.
Én már próbáltam vele egyedül (anno, amikor még csak ő volt), de akkoriban olyan szinten volt tele energiával és nyughatatlan volt, hogy nem rossz szándékból nyolc felé szaggatta apránként a pulcsimat, és ami a trénernek bevált, hogy nincs ugrálás, az nálam nem. Trénereztünk egy ideig, de végül ejtettük, mert az alap ül és feksziken kívül nem sok értelme volt, mert azzal, hogy ezerszer elmondta nekem, hogy energiák meg minden tököm, nem jutottam előrébb.
Felvetettem már... néhányszor... hogy keressünk feladatokat, de arra az a válasza, hogy lehet elrontunk valamit. Így viszont csak rászólás és pláne nem haladunk semmit.
Jutalomfalatokkal próbálkozok, nap közben. Futtatóról már lemondtam, ott már csak akkor kap, ha odajön hozzám és odaadja a labdát, ahogy azt kérem tőle. Futtatón kívül nappal, délutáni sétánál szoktam gyakorolni alap dolgokat, amikkel addig is figyel rám, és amúgy sem acélosak azok sem. Ül, fekszik, marad, kombinálva, hogy ül-fekszik-ül. Amikor érdekli a jutalomfalat, van hogy megcsinálja, de van amikor jobb elfoglaltság bármelyik ág.
Az sem mindegy mikor gyakorlunk, mert ő nagyon játékos. Mindenkivel játszani szeretne, ellentétben a másikkal, aki futtatón belül okés, futtatón kívül teljes katasztrófa szocializálódásban - egymás ellentétei. Így tehát muszáj elkerülnöm a kutyákat, márpedig egy parkban ezt igen nehéz. Mégis sikerül, csak nem tudjuk jól kihasználni. -.-
A szidás igazából apám módszere, nekem nagyon gyászosan megy, így csak végszükség esetén, amikor tényleg kell, mint pl: rámorog a másik kutyára, aki megközelíti a velős csontját, miközben egymás kajájába másznak bele. Én magam azt vallom, amit te leírtál, hogy rögtön vissza a feladathoz, és próbálkozok, hogy ne zökkenjen ki, és ha siker, jön a jutalomfalat.
Levenni semmiképp nem tudom, ahogy megmutatni sem. Megy a maga feje után, az én gondolataimat kb úgy veszi, mintha egy öt éves fingana. Közben ő sem tud többet a kutyákról. Talán idővel, ha sikerülne nap közben elérnem valamit, de amikor a futtatóban pl kombinálva sikerült azt mindkét kutyánál (nem egyszerre, egymás után), hogy ül-fekszik-ül,ez nekem nagy sikerélményt jelentett, neki meg könyörögni kellett, hogy öt másodpercig odanézzen, aztán annyit sem mondott, hogy oké, ment tovább. Sajnos mindketten szeretünk a fejünk után menni, annyi különbséggel, hogy én őt is meghallgatom, nem tojom le, de így is teljesen ő dominál... nekem csak az a rész van, amikor nincs itthon.
válasza:Csatornaajánlót még hadd írjak:
https://www.youtube.com/channel/UCJDSFaLJsLt2yHEKp3JM4_g
https://www.youtube.com/user/zakgeorge21
Az első linken vannak alapfeladatokkal kapcsolatos videók vérprofin elmagyarázva.
A második link inkább azért érdekes, mert ő tavaly kezdte el képezni az új kutyáját, így tőle is elég sok dolgot el tud lesni az ember. Ha engem kérdezel, Rober Cabral szerintem profibb kiképző, viszont Zak George többet mutat be hétköznapi szemmel a pozitív neveléstanból.
válasza:-tanuljatok mindig otthon, ingerszegény környezetben
-mielőtt a futtatóba érték, kicsit sétáljatok többet, szaglásszon többet
- a futtatóban először max fél percig kelljen ülve maradnia, majd hetente emeld egy kicsit az időt. Utána rohangálja ki magát, és utána feladatozzatok ott is. Még nem tud rátok koncentrálni, ezt kell feljavítani
- a jutalom SOSE maradjon el
- a tiltást falazzátok be nála, nagyon nagyon fontos parancs
- behívást mindig jutalmazzátok. Ha a futtatóba odajön, vagy sétára is mehettek úgy, hogy behívod, jutalom és póráz. Mindig a kellemes dolgokkal kell párosítani a parancsot
- egyszerre csak egy kutyával foglalkozz külön-külön, de mindre ugyanez vonatkozik. Ingerszegény környezetben, először nem túl nagy elvárások.
- illetve maximum 15-20 percet doglozzatok le egyszerre (agyilag)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!