Többé képtelen vagyok szeretni a kutyám, mit tegyek?
A kutyám 9 hónapos. Nagyon okos, nagyon könnyen tanul. 2 hónapos kora óta van nálunk. Igyekeztünk minden igényét kielégíteni: hetente kutyaovi, kutyasuli, hogy szocializálódjon, sok emberrel ismertettük meg stb. Naponta séta, sétába labdázást iktattunk és szabad rohangálást egy hatalmas zöld területen. Itthon is edzettem, mindenfélét megtanultunk, összetettebb feladatokat is. Engedelmes munkáztunk is vele. Emellett soksok játék: laszti, kötélhúzás, jutifalatkeresés stb.
De mindennek ellenére a kutyával nem lehet bírni. Nem tisztel senkit és semmit. Gond nélkül megharap poénból/dominanciából akármelyikünket. 3 réteg ruhán át is vérző nyomot hagyva. A kutyasulis oktatókat se tisztelte, ők se tudtak vele mit kezdeni, olyan csökönyös, pedig akkor volt 3 hónapos összvissz. Más állatokat se tisztel, vadássza a többi kutyát és egyéb más élőlényeket is. Ha nem az van, amit ő akar, akkor hiszti. Pedig soha nem engedtünk neki, fiatalkorában sem volt elkapatva ilyen szempontból. Sétáltatni már esélytelen, kapkod a póráz végéért és húz mint a fene. Oktatók se tudták megtanítani a pórázfegyelmet neki. Mindent tud, de akkor hajtja végre ha olyan kedve van. Nagyon szar, mert mi tényleg mindent megtettünk és mondták is hogy iszonyú ritka az ennyire problémás kutya. Nem tudom mit csináljak. Azon gondolkodunk, hogy beadjuk munkakutyának, mivel annak nagyon jó lenne, ha valaki ki tudná képezni és elnyerné a tiszteletét.
Megszakad a szívem mikor látom, hogy ül az ajtóban és néz rám, vár, hogy kimenjek hozzá. De ha kimegyek, kis simi után rámugrik, megharap, ha ellököm magamtól, ugrik vissza és mégerősebben harap. A kiabálás sose hatott rá, hatalmas erőt kell kifejteni ahhoz rá, hogy meghúzza magát, de az szinte esélytelen és nincs is ahhoz lelkivilágom, hogy bántsam. Mielőtt valaki írná, a földre se lehet lenyomni, 10percig kell birkózni vele, hogy lent maradjon a földön, aztán még 20percig hogy ráhagyja az erőlködést, de ha elengedem, megrázza magát és jön vissza megint harapdálni és bunyózni. Nem tudok vele mit kezdeni, ahogy a szakemberek se tudtak. Hozzám nőtt a kis mocsok, de egyszerűen nem bírunk vele. És tapasztalt kutyások se. Valakinek van bármi mentő ötlete? A menhely kizárva, az hogy random embereknek meghirdetem és valaki a szépsége miatt elviszi, az is kizárva. Mert vannak olyan emberek akik a helyünkben már biztos ki rakták volna a szűrét. Nem akarom, hogy ez legyen a sorsa. Valamit meg lehetne még próbálni? Vagy bármi ötlet, ami még megmentheti a helyzetet? Bármit szívesen veszek már, köszönöm, hogy elolvastad…
válasza:Hú, kérdező, eszméletlen szar lehet, hogy mindent jól csinálsz, mégis romlik a helyzet. Mondom szerintem hol csúszik a dolog:
1. Német juhász
Közismerten szárazföldi cápák kicsinek. Fajtajelleg.
Nyilván _megfelelő_ neveléssel ki lehet szedni belőle, hangsúly a megfelelő kifejezésen.
2. Kamasz
3. "nincs is ahhoz lelkivilágom, hogy bántsam"
"10percig kell birkózni vele, hogy lent maradjon a földön, aztán még 20percig hogy ráhagyja az erőlködést, de ha elengedem, megrázza magát és jön vissza "Mert ez nem bántás?
Dehogynem.
4. A leírtak alapján suli, az oktató nem _megfelelő_.
Könyörgöm, egy 3 hónapos csecsemő meg a tiszteletlenség. És nem bír vele...
Ha ez nem lenne elég, akkor dominanciaelvűség, lenyomkorászás, mindenek van tudományos cáfolata, ellenjavallata. Ha érdekel kifejtem.
Egyébként meg az lenne a javaslatom, hogy keressetek másik sulit, másik oktatót. Olyat, aki zen nyugalmat tanít (elsősorban a gazdiknak) és nem a kutya csökönyösségén hisztizik, hanem keresi az okokat, ha nem megy:pl. sok neki az a környezet, fúj a szél, a jutalomfalat minősége vagy mennyisége nem az igazi, a gazdi nincs a toppon stb. szóval van millióegy dolog, ami miatt nem működik a kutya, ráfogni, hogy "csökönyös" vagy "domináns" sokkal könnyebb, mint gondolkoni, megérteni.
5. Foglalkozás.
Nem tudom véletlen-e a múlt idő, amit használtál, vagy már tényleg nem jártok engedelmesre és az összetettebb feladatokat is feladtad. Mindenesetre picit karcsúnak tűnik a foglalkozás minősége, mennyisége és a fajtajelleg miatt én más irányba is mennék vele. Nem feltétlenül kell Ö/V-zni, pláne, hogy iszonyat kevés a jó oktató. Viszont, néznék neki:
- pullert, oktatással: mind az utána megy-megfog, mind a jól ráharap-elenged energiák levezetésére - nem egy nagy, nehéz cucc, sétákra is könnyen el lehet rakni
- a jutalomfalat keresésénél komolyabb szimatmunkát: nagy fokú önállóságot és nagyon komoly agymunkát igényel
- hobbi mantrailinget: hasonló okokból + csapatmunka
Ezek végezhetőek földről is, komolyabb fizikai munka előtt viszont elvinném ortopéd állatorvoshoz leszűretni, mert mégis csak német juhászból van a szentem.
Amúgy leírás alapján nagyon szereted a kutyádat, attól, hogy most épp gondok vannak.
válasza: válasza:Ha úgy érzed, túlnő rajtad a feladat, esetleg ez érdekes lehet számodra:
válasza:Én is nagyon szerettem a kutyámat,ő is engem,de ő nem volt képes megbékélni azzal,hogy gyerekünk lett.Pedig nem is egy "egy gazdás" fajta volt,nem is változott semmi az ő ellátását illetően.Foglalkoztam vele ugyan úgy,a párom ugyan úgy sportolt vele,neki azon felül,hogy ott jött-ment a kisgyerek semmi nem változott az életében.
De akkor is morgott a fiamra,és egyre jobban megutáltam amiatt ahogy viselkedik.Folyamatosan azt kellett figyelni,hogy ő hol jár,mit csinál,nem-e támad épp..
Hívtunk összesen 2 trénert házhoz,de nem sikerült őket össze szoktatni.Pedig a baba sem akarta sosem bántani,játékokat nyújtott neki,vagy rátette a kezét a hátára/fejére,de akkor sem tolerálta kicsit se még a jelenlétét sem.
Egy alkalommal a párom kapta el előle a kicsit,csak el akart előtte sétálni a folyosón a konyháig.A párom karjába kapott bele,gyorsabban oda nyúlt mint én.
Ez volt az utolsó alkalom,hogy én ezt megengedtem.Soha az életben nem emeltem rá kezet eddig a pillanatig.Kidobtam az udvarra és másnap jött érte az ismerősöm.
Nem kockáztattam meg,hogy megharapja vagy neki essen legközelebb,hiszen az életben nem szedek ki időben egy 35 kilós kutya alól egy 1,5 éves gyereket.Azóta is az ismerősömnél van.Neki nagy gyerekei (16,18,és 21) vannak,velük nincs baja.De vendég kisbabákkal se jött ki,így szinte biztos,hogy hiába csináltam volna bármit egyszerűen ő nem volt kompatibilis kisgyermekkel.
Ha nektek sem megy,és a kutya még agresszív is én túl adnék rajta valaki olyannak aki tudja kezelni.Hiába ez a sok vérengző kutya tartó,hogy minden áron tartsd meg és tartsd magadnál ez se nektek se a kutyának nem egészséges hosszútávon.plusz,ha egyszer nem a kezeden fog megkapni hanem mondjuk az arcodon annak örökre nyoma fog maradni.Már pedig amelyik kutya kézbe kap az bárhová fog előbb vagy utóbb.
válasza:Én még arra gondoltam a leírásodból, hogy úgy bántok vele, mint egy gyerekkel (programok neki, ovi, suli, stb). Ezt simán megérzik, és a fejetekre nőnek. Tudom szeretitek, én is imádom az enyémet, de a kutya (vagy macska vagy bármilyen állat) “csak” háziállat, nem körülötte forog a világ. Mondom ezt minden negatívum nélkül, remèlem, ez át tudott jönni.
Ne haragudj hogy megkérdezem, gyerek van?
válasza:A kutya ovi és kutya iskola pont,hogy kell.Attól nem fogsz vele gyerekként bánni,hanem meg fogod tudni nevelni.(persze jó hely is kell ahhoz,valami nagyon tré..)
Oda nem beadod a kutyát és haza mész meg dolgozni,jézus.te is bent vagy.🤣
Neked tanítják meg,hogy hogyan kommunikálj a kutyával és milyen alap dolgokat érdemes elsajátítani.Pl séta: hogyan ne húzzon,hogyan irányítsd,hogyan érd el,hogy ne figyeljen kutyákra..
Szocializációban is ott helyben segítenek.
Nem más neveli meg a kutyát,te neveled.A kutya suli csak segít megtalálni a te kutyádnak való módszert,motivációt és feladatokat,a többit otthon gyakorlod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!