Miért vagyok képtelen szeretni és , hogy tudnék rajta változtatni?

Lehet, mert nem láttál rá példát... nem csodálkoznék.

Mert sokat csalódhattál.

Lehet, nagyban segítene, ha lenne, akitől kapnál szeretetet.

Rokonlélek. 43 évesen férfiként, gyerekkorom óta ilyen vagyok. Sosem tudtam senkit igazán szeretni. A barátnőim nagy része odavolt értem, de valahogy nem tudtam mit kezdeni a szeretetükkel, szerelmükkel, előbb vagy utóbb mindegyiket otthagytam. A barátaim is hidegen hagytak, sosem kerestem őket, inkább csak akkor találkoztunk, ha ők kerestek engem. Az állatok több érzelmet váltanak ki belőlem, mint az emberek. Az emberek irányába a legerősebb érzelem a sajnálat, amit érezni szoktam, és általában rendes, kedves vagyok mindenkivel, de nem belülről fakadó szeretetből, csak mert tudom, hogy ez nekik jó. Kb. mintha robot lennék.

Szerintem ezellen nincs mit tenni, mi ilyennek születtünk, és így fogunk meghalni. Olyan munkákkal és hobbikkal kell foglalkozunk, ahol nem nagyon van szükség emberekkel való közvetlen érintkezésre, sem empátiára, és olyan párkapcsolatokat kell létesítenünk, ahol a másik félnek sincs nálunk több igénye a mély érzelmekre, vagy pedig elfogadja, hogy egyoldalú, de minden esetre aszimetrikus a viszony.

Persze el lehet menni pszichológushoz, de ő sem fog tudni érzelmeket belénk injektálni.

Amúgy én valószínűleg gyerekkoromban vesztettem el az érzéseimet. Kicsit túlérzékeny voltam, nem tudtam elfogadni, hogy az emberek és az állatok meghalnak, akikhez ragaszkodom, és mivel elég deviáns gondolkodásom volt, eleinte minden iskolában gyötörtek az osztálytársaim, közellenségnek tekintettek, vertek, kergettek. Ezért kialakult bennem egy önvédelmi mechanizmus. Úgy kezdtem tekinteni a világra, mintha nem valódi lenne, én csak egy távvezérelt bábuként léteznék benne, a magasból irányítanám magamat, én sosem lennék ténylegesen jelen. Így mindeggyé vált, hogy élek vagy nem, az is, hogy velem vagy másokkal mi történik a Földön. Érdekes módon mindenki azt hiszi, hihetetlen empatikus és érzelmes vagyok, mert értem az emberek érzéseit, csak éppen én magam nem tudom átélni őket.

Az is lehet, hogy pont annyira tudsz szeretni, mint bárki más, csak te komolyabban veszed a szeretet fogalmát, nem elégszel meg annyival, amit mások már bőven szeretetnek tartanak. Különben meg... Ha nem akadályoz a hétköznapi életben, ne hiányold a szeretet képességét. Van sok más jó dolog is a világon.