"Civilként" hogyan tudom megkülönböztetni a szaporítót a tenyésztőtől?

Ahol azt mondják,törzskönyvvel 50 ezerrel drágább a kölyök, az tuti szaporító.

A tk 6000 ft, és csak az egész alomra kérhető, nem egyedekre.

6-ks vagyok

Nem emlekszem mar az okra, hogy miert nem lett ez az alom lepapirozva, de mi amugy sem akartunk torzskonyvet.

Az elozo alombol szuletett teso papirjat azert lattuk, mert ot megtartottak, a tobbi kolyoknek lett gazdaja, de nekik is volt torzskonyvuk.

Törzskönyv, kennelnév ezek a formaiságok.

Ettől még nem lesz valaki tenyésztő, ez hozzáállás kérdése.

Tartalom ott kezdődik, hogyan bánik a kutyáival, mi a célja a tenyésztéssel, odafigyel-e arra hogy az utódok egészségesek legyenek vagy csak az ezredik küllempárosítást hozza le? Kedvenc kutyát kezdett-e el tenyészteni, mert az olyan kedves neki, vagy vannak határozott tulajdonságok amik miatt elkezdte? Ha esetleg az az alom nem jó neked, ami nála van, tud ajánlani mást? (Beszédes, ha mindenkivel rosszban van.)

Csak mézesmázos a duma, vagy el meri mondani a hiányosságait, hátrányait ha tőle veszel kutyát?

Papírok valódiak, rendben vannak? A szülőkét kérd el, kérdezgess, olvasgass fajtaspecirikus fórumokat, hogy az adott fajta miként honosodott meg, ki-milyen irányvonalat képvisel.

(Szerb tk-s kutya jóeséllyel nem kapna itthon papírt, erre figyelj oda, ha netán pont Horgoson vagy egyéb határátkelőhelyeken, menti helyeken lenne bejelentve).

Legyen weboldala, legyen facebook oldala, csoportja, adja meg az esélyt, hogy a tőle vásárolt gazdikkal beszélhess (ne ő szűrje meg, te válassz talalomra).

Figyeld meg a kutyáit! Nem az a lényeg, mennyi trükköt tud. Hanem mennyire jólnevelt, milyen a viselkedésük (riadozósak, túl rámenősek...)milyen a kapcsolata gazdájukkal, a tenyésztővel (nem érdekli a kutyát, nem hallgat rá, vagy csak korlátozottan?)

Magyarországon is rengeteg kiskapu van, nem inkabb a formalitásra kell megesküdni, hanem kell egy jó emberismerőke, illetve figyeld a kutyáit, illetve egyéb állatait, ha vannak.

Szinte 80-90%-nál ma Magyarországon maximum küllemvonalas kutyákat lehet kapni. Ez azt jelenti, hogy hiába vannak papírok is, kennlnév, stb. szimplán küllem tenyésztés folyik.

Ez azt jelenti, hogy ösztön szintre eredeti feladatukat ellátni képtelenek. Maximum családi kedvencnek valóak...

Például az őrző védő fajta, amiben 0 őrzési ösztön van

A patkányozó terrier fajta, ami magasról tesz rá, ha egeret lát

A szánhúzó fajta, ami átlag keverékekkel szemben elvérzik

Tehát hiába veszel a kennelek 90%-ból akármilyen névtől stb. állatot, maximum azt fogja hozni, amit a képeken látsz, amit a wikipédián olvasol, az meg az eredeti kutyára még 50 évvel ezelőtt jellemző volt, de ma már a tenyik nem foglalkoznak a küllemen kívül mással.

Hogy hogy tudod megítélni, hogy ösztönerős kutyákat tenyésztenek?

Ez azért komolyabb utánajárást igényel, facebook csoportokban való olvasást.

Ha szimpla házi kedvenc kell, akkor arra a célra tökéletesen megteszi egy fajta jellegű is akár, egészségügyi szűrésekkel.

A papírosok 90%-a is szimplán nyomokban tartalmazza azt, amit te a wikipédián olvasol a küllemen kívül.

14! Ezért kellene munkavonalon kutakodni annak, akinek valamire kell a kutya. Nekem pl. hobbim az őrző-védőzés, nyilván egy ösztönerős kutyát kerestem hozzá, akivel lehet ilyeneket csinálni.

Ha "csak" házikedvencnek kellett volna, akkor jó lett volna a küllemvonalas is, de én szeretek dolgozni is a kutyával. Ezért kell alaposan körbenézni, hogy hol, kitől és milyet.

Ott meg azért alaposan figyelnek arra, hogy jó legyen az idegrendszere és megfelelő a csontozata stb.

14-esbek abszolút igaza van, és ez egy eléggé gáz tendencia.

"Másolat másolatának, a másolata"

Azért azt ne felejtsük el, hogy a gazdák 99%-ának nem való munkavonalas kutya és a rémálmai netovábbja egy ösztönerős kutya. Nem akarnak azzal küzdeni, hogy a kutya (a megfelelő munka és lefárasztás hiányában) elrohan minden mozgó után, neki megy más kutyáknak, bekapcsol mindenre, ha szagot érez órákra eltűnik. Sportolni, aktívan dolgozni pedig nem akarnak vele.

Ma az az elvárás sajnos, hogy a kutya legyen nyugodt, könnyen kezelhető, simulékony és ösztöngyenge. És a küllem vonalak ezt elégítik ki.

(Mondom ezt úgy, hogy munkakutyáim vannak sportra, így maximálisan a munkavonalat preferálom.)

Ha már van TK az már valami..

Megerőltette magát az illető annyira,hogy tenyész szemlére menjen,kiváltott egy kennel nevet és megvette a törzskönyveket.

De én biztosra mennék és szerződés nélkül SOHA nem vennék kutyát.

Vállalja a felelősséget,és ha beteg kutyát ad el nekem állja legalább az állatorvosi költségek felét.Ez a nagyon minimum amit az ember elvár amikor meglebegtetik előtte,hogy egy amúgy is költségekkel járó állatért 150.000-et minimum fizess.

Kezdésként: 1./ Meg kell nézni az FCI honlapján, hogy a kennelnév egyáltalán be van-e jegyezve. Itt még csak azt fogod látni, hogy az adott kennelnév valós-e.

2./ Megkeresed a fajta szervezetet, hogy ismerik-e Kennelnév alapján (az esetek jelentős részében válaszolnak).

3./ Rákeresel a kennelnévre és a tenyésztő nevére a neten. Az sem igaz, hogy ha nincs honlapja/nincs a neten tuti szaporító, van pár jónevű tenyésztő aki nincs v. alig van jelen a neten (pl. mert idősebb).

4./ Miután a legtöbb tenyésztőnél úgyis van várólista és nem hipp-hopp lesz a kiskutya, és elég gyakran vannak kiállítások, és szinte mindig a kiállíási katalógus publikus megnézed, hogy volt-e kiállításon (nyilván ez fajta függő, mert pl. munkavonalas kutyáknál nincs kiállítás, ott munkavizsga és esetleg versenyek vannak, de azoknak is utána lehet nézni). Ha látod, hogy volt kiállításon megnézed az ereményeit (ez is publikus). Elmész a legközelebbi kiállításra (néhány hetente van valahol az országban kiállítás), gyakorlatilag az összes tenyésztő vagy annak a kutyája jár kiállításra és ott lehet látni. Ha nem jár ott gond lehet (fontos, hogy ez továbbra is csak bizonyos fajtákra igaz!). Célszerű az ún. klubb kiállításokra is elmenni (ott az adaott fajta klub szervezi a kiállítást és arra tényleg szinte mindenki elmegy aki számít, és ott azért van lehetőség beszélgetni, ismerkedni, infókat szerezni.)

5./ Szinte minden fajtának vannak már "nem hivatalos" (de valahol mégis csak az) találkozói pl. tacsi-pancsi a tacskóknál, Országos Tacksó Talákozó, Országos Uszkár Találkozó, Agárfesztivál, Országos Mopsz Parádé stb. ... Ide is érdemes kilátogatni, sok tenyésztő ott van személyesen is. És egyrészt lehet vele beszélgetni, meg lehet nézni "élesben" a kutyáját. Nagyon érdekes volt, voltam egy ilyen találkozón és beszélgettem az egyik résztvevővel ("átlagos kutyája volt") odajött valaki "Szia! Jól látom, hogy a te kutyád X tenyésztőtől van?" aztán hármasban beszélgettünk mert pont onnan akartam én is kiskutyát. Itt is sok minden kiderülhet. Ha már van egy "pici" szeme az embernek kiszúrja ki lehet tenyésztő, ott kötetlenebbül szóba lehet elegyedni, és rá lehet kérdezni, hogy ismeri-e az általad kinézett tenyésztőt. "Igen, persze, hírhedt tk-s szaporító..." ha ezt többen mondják el lehet hinni.

6./ El kell hozzá menni, kérni kell találkozót. A legtöbb tenyésztő nem ad el "ismeretlennek" kutyát. Igényli a személyes találkozót. Még a szerződés kötés előtt. Külföldön picit más, de ők meg sokszor kérnek "ajánlásokat". De lesz egy "kvázi személyes" kapcsolat. Ami nem úgy megyen mint pl. a nagyáruházba, hogy "ott az áru a polcon, vegye le, fizessen, és vigye". Sokszor a korábbi almok gazdái büszkék arra, hogy a kiskutyájuk X tenyésztőtől, X kennelből van, és így is rájuk lehet akadni. Ez már jó jel, mert akkor tudsz a gazdival beszélgetni. Ismerek olyan tenyésztőt aki rendszeresen tart "gazdi találkozót" és onnan kerülnek fel fotók általában valamelyik fajtával kapcsolatos facebook csoportba. Még akkor is ha maga a tenyésztő online kevésbé aktív.

7./ Meg kell nézni a szülők tenyész engedélyt, illetve azt, hogy milyen nem kötelező szűrések vannak meg. Ha ebből sok megvan, illetve a fajta klubb ajánlott szűrései is megvannak már jó eredmény.

Ez az "előkutatás" itt már legalább azt megtudtad, hogy létező tenyésztő, létező kiskutyákkal, és feltehetően TK-s és megbízható.

Utána jön a szerződés kötés (legtöbbször előre), ha csak nem egy "tenyésztő nyakán maradt" kölyökről van szó (pl. mert vissza mondta a gazdi jelölt, hogy bocs mégse, vagy pl. nem felelt meg arra a célra pl. terápiás kutyának akarták de nem felelt meg a kölyök teszten, így nem kellett, lehet aztól még tökéletes kiskutya csak arra amire a gazdi akarta nem volt jó, ilyenkor "sorry - sorry" mindkét fél részéről, mert a genetikát még nem tudja a legjobb tenyésztő sem megerőszakolni).

Aztán már előre kell tisztázni az adminisztrációt:

1./ Tenyésztő betartja a jogszabályokat, chip nélkül 8 hetes kor előtt nem ad ki kutyát. Ez az alap, ha nincs chip vagy a kutya 8 hetes kor előtt elhozható szapis. Ha a "mese" hát az anyuka beteg lett és elpuszult és SOS el kell vinni szapis. Ha nincs chip szapis (jogszabály szerint már az első tulajdonos váltásnál kötelező a chip).

2./ Kölyökkori oltások. Ez változó lehet a tenyésztő lakóhelye szerint. Egészen másokat adnak külföldön, meg belföldön. A helyi állatorvosi kamara ajánlásai publikusak. Szintén sok fajta klub honlapján fent van a helyi ajánlás.

3./ alombejelentés megtörtént-e (ez később a törzskönyv feltétele lesz!).

Nagyjából ezek mentén lehet nézelődni. Ebben kis eltérés van fajta, fajtacsoport szerint (én inkább az FCI IX-es fajtacsoportot ismerem, de a többinél is hasonló).