Meghalt a kutyám, hogy tegyem túl magam rajta?

Nem vagyok egy picsogós fajta, de tegnap hajnalban meghalt a kutyám és azóta sírok, rendesen fáj. Sokat szenvedett, próbáltuk megmenteni, lehet nem kellett volna mert így csak elhúztuk a dolgot. Szépen gyógyult, ápoltuk, aztán öngyilkos lett. Kiharapta a saját sebét és elvérzett. Most nem tudom mit tegyek, láttam leépülni, most csak ő jár a fejemben, olyan mintha egy családtagot vesztettem volna el. Vele nőttem fel, 8 éves volt, de még kellett volna neki minimum 5 év. Azt hittem megélheti a 14 éves kort is, nem készültem fel rá, azt hittem sikerül megmenteni. Jobban volt... És nem volt öreg. Mihez kezdjek most? Hajnal ötkor halt meg, még langyos volt a teste mikor eltemettük. Kivérzett... Annyira sírok. Fénykorában elérte a 70-75 kg-ot, mikor meghalt már csak 40 lehetett, de már kezdett egyre többet enni, örültem hogy falja a macskatápot (az lett a kedvence a műtét után) nem ment el vérmérgezésben ezért már teljesen beleéltem magam hogy felépül. Konkrétan így kétszer veszítettem el, az hogy elkezdtem hinni, csak még fájdalmasabbá tette. Vannak még kutyák a portán, őket is szeretem de nem kárpótolnak és nem segítenek. Nekem ő kell!! De már nem tudom megsimogatni soha többé... És hiába hívom a nevén, nem jön soha többé. Sokszor eszembe jut hogy odaadom a maradék ropimat, aztán rájövök hogy már nem tudom. :(((