Az emberek miért tekintenek már szinte emberként a kutyájukra?
Hány meg hány kérdést írnak itt ki, legfőképp fiatal/tini lányok akiknek kis yorkshire, westi stb. kutyájuk van, és olyanokat kérdeznek, hogy csak ámulok-bámulok. hogy lehet-e a kutyát medencébe vinni, vele aludni, lessz-e baja, ha jégkrémmel etetem, minden kutynak nem való dologgal tömetik, és kérdezik, mitől hányt, mitől letört, de, mikor írják, hogy vidd állatorvoshoz, még ők szóllják le az embert, hogy ilyenért nem viszem el. És, ha a kutya aresszív lásd, neki megy az embernek, kutyának, csak mosolyognak rajta, hogy jajj de aranyos, "kis méregzsák". Felöltöztetik a kutyát ruhába, mikor azért van bundája, hogy neki nem kell ruha, és kérdezik, hogy miért akarja leszedni magáról, pedig olyan "aranyos". A kutyának egy szabályt se kell betartania, és itt kérdezik, miért nem hallgat rám, olyan makacs...stb. Én is szeretem a kutyám, de valahogy nem depressziós, ha nem jöhet be a medencébe, nem kaphat csokit, nem aludhat velem, és nem támadhat rá senkire. Bekell tartania a szabályokat, és mikor más aki nem tartja a kutyájával a szabályokat, még kérdezik, hogy miért vagyok vele ilyen szigorú.
Szóval az ilyen emberek miért csinálnak a kutyából már-már embert? Nincs nekik barátaik, akikkel ezeket csinálhatnák?
Régen is voltak ilyen emberek, vagy ez csak most lett "divat"???
Mert az emberek legtöbbje azt hiszi, hogy a kutyának jó az, ha emberként kezelik. Azt hiszik, hogy a kutya örül a kis ruháknak, hogy nem szabad szabályok és korlátok közé szorítani, mert akkor bántják a lelkivilágát és még azért, mert az emberek hülyén értelmezik a 'kutya az ember legjobb barátja' mondást/megállapítást. Azt hiszik, hogy a kutyát úgy kell kezelni - azaz ugyanúgy kell kezelni - mint egy emberbarátot, csak négy lába van. Azt gondolják a kutyának szüksége van kényeztetésre, ruhákra és arra, hogy saját "véleményt" alkosson dolgokról - pl kinyilvánítsa nemtetszését, ha le akarják küldeni az ágyról.
Csakhogy ebben nagyot tévednek, mert a kutya nem ember. Az ember amúgy is hajlamos azt hinni, hogy minden élőlénynek ugyanaz a gondolkodásmódja, lelkivilága, pszichológiája, mint neki - csakhogy itt téved hatalmasat. Ugyanis a kutya nem ezt az ember által szeretetnek nevezett kényeztetést igényli. Ettől csak kiegyensúlyozatlan és szorongó, agresszív lesz. Aki ezt nem érti meg, az sajnálom, de nem tiszteli a kutyáját, mert nem vesz figyelembe, hogy ő egy más faj, más a pszichológiája és ezáltal a kutya kutya szeretne lenni és nem ember, mert ő kutyának érzi jól magát.
Ezek a gazdik, akiket te írsz, nem a kutya szükségleteit tartják főként szem előtt, hanem a saját szeretethiányukat, ez pedig rossz. A kutya kiegyensúlyozottságához ugyanis nem szükséges az emberi szeretet - kisruhák, elit nyakörvek, 100féle játék, vagy a saját véleményalkotás. A kutyának ugyanarra van szüksége az ember mellett mint saját fajtársai között: mozgásra, ételre, biztos helyre, és szabályokra. de főként szabályokra, ugyanis 1 falkában csak 1 falkavezér van, és mindig minden úgy történik, ahogy ő akarja, a többinek nincs véleménye. és tul.képp ez A SZERETET, mert ha szeretünk vkit akkor a kapcsolatunkban mind2 fél igényeit ki kell elégíteni, ergo a kutya társ, barát lesz, az ember pedig falkavezér aki ételt ad, mozgásigényt elégít ki és megmondja a kutyának h mikor mit csináljon - mert a kutya szereti a szabályokat és a feladatokat.
Csak ezt az emberek nem szeretik figyelembe venni, mert sokkal cukibb egy idegileg kikészült, agresszív, tüllszoknyás csivavát sétáltatni az utcán és azon agonizálni, hogy a kis drága már megint beleharapott az ember orrába, mert szegényke elvesztette a rózsaszín kislabdáját, mint igenis időt fordítani a nevelésre, és nyugodtan, csillivilli pórázok nélkül, sétálni minden nap 1 órát, kiegyensúlyozott, normális idegzetű kutyával. és most ne vegyük figyelembe az agyonszaporított labilis roncsokat.
De ez egy ilyen bicikli, és mert mindenki úgy cseszi el a saját kutyáját, ahogy akarja, addig nincs gond, míg be nem viszi a gyepire, vagy a dokihoz hogy altassa el, mert támad.
Nekem 2 kutyám van. Ők családtagok. Mi (főleg én) azt is figyeljük, hogy neki jó e ez. Nem csak rá rakom a ruhát, hogy "tessék, ezt kell hordanod", hanem először várok egy kicsit, hogy ez neki tetszik e. Ha nem leveszem róla.
Ez nem divat.
Az emberek nagyon kötődnek a kutyákhoz, legyen az fiú, vagy lány. Én már csak tudom. :)
Nekem is westie-m van, de egyáltalán nem kényeztetem el. Még az ágyra sem jöhet fel, asztalról nem kap kaját, csak a táljából..stb.
Egyszer hallottam egy mondatot, ami úgy megmaradt bennem: "egy családban a kutya, kutyául érzi magát a legjobban"
nekem is ez a tapasztalatom, a kutyának kellenek a szabályok, a fegyelem, sokkal kiegyensúlyozottabbak ha meghúzzuk a határokat! De a puszi-nyali-fali-divatöltöztetős-kutyájának csokit, fagyit adó gazdáktól én is hányni tudnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!