Egy szárazföldi/mocsári növény képes lehet felvenni azokat az anyagokat, amiket alapból vízcsere útján "kezelünk"?
Ugye a vízcserekor kicsit felhígítjuk az akváriumban le nem bomló( vagy csak lassan) anyagokat. Mint a nitrát, foszfor, stb. Viszont ezek az anyagok a növények számára hasznos tápanyagok.
Egy külső szűrőbe telepített(házi, nyitott tetejű, hátsópolcos), gyors növekedésű szárazföldi- vagy mocsári növény képes lenne felvenni ezeket az anyagokat részben/egészben?
Vannak ilyen tesztek? Persze olyanra gondolok, aki nitráttesztekkel alátámasztottan tudna nekem választ adni a kérdésre.
Mellesleg annyira tetszik az ötlet esztétikai szempontból is, hogy ha még nem is pótolja a vízcserét, akkor is szeretnék tenni növényt a külsőbe.
(a növény gyökerei a baktériumok számára hasznos felületet is jelenthetne-[mikroszkópikus gyökérszőrőkből rengeteg van])
Platypus felvetése teljesen jogos.
De mi van akkor ha példa ezek a növények [link] akvárium vizel nevelkednek, és a kálium, foszfor+ micro lombtrágya formában kerül rájuk.
Fóliában is így működik a dolog, halak alól kivezetik a vizet, majd lombtrágya formában kapnak plusz elemeket a növények, és visszavezetik alájuk.
Tehát nem feltétlen kell vízi növényben gondolkodnod bármilyen futós intenzív növekedésű növény jó, és lomb trágyázni is lehet, kézi pumpás permetezővel, akár profitoval is, max 0.5-0.1 % töménységben hetente, de bármilyen nitrát mentes kertészeti tápoldat jó, ha el tudod különíteni az akvárium víztől a levél felületet.
Van a képen egy ion cserélt palack, abba egy futós növény akvárium vízben, láttad volna két napja mikor beletettem mekkora volt.
Na jó, a kerti nem, mivel ott egyből leszivárog a víz. De például egy belvizes területen lévő tegyük fel fokhagyma úgy kirohad, mint a pinty.
Mind1, tesztként rakok egy valamilyen szárazföldit is a mocsári mellé.
Rajzoltam neked egy szépet :D
Instrukció:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=FHBhy..
Bocs lehet kicsit túl bonyolítottam a dolgot, most is a fólia sátorból jövök.
A teljesség igénye nélkül 3 növénytípus van determinált, feldeterminált, folytonos növekedésű, ebből a háromból a folytonos alkalmas hidrokultúrás termesztésre de abból is csak a kimondottan erre alkalmasak F1 jelölésű hibridek.
A gyökérzöldségek java nem alkalmas ilyen termesztésre, főként a vöröshagyma, fokhagyma.
Dísznövényeknél szintén a gumós, hagymás, növények alkalmatlanok. A berothadás fő oka belvizes területeken a földben keletkező oxigén hiány, és a talaj rothadása a szellőzés hiánya miatt.
Vázába amit beteszel és gyökeret ereszt az a növény jó, átlag ismérve a hosszú szár és az egyszikű növényekre jellemző kevés elágazás a tövön.
Az akvárium vízben van elég oxigén, így a rothadás nem jellemző, de példa muskátli, vinka, alkalmatlan vízben gyökeresztésre.
Tehát olyan növény nyerő ami nem determinált (leterem és tönkre megy)
Neked annyi a lényeg hogy intenzív növekedésű legyen.
De ha úgy ahogy én szoktam belógatsz egy carma F1 fehér hidrokultúrás paprikát a gyökerénél akvárium vízbe és néha lomb trágyázod, akkor lesz egy 4 méteres paprikád pár hónap alatt kb 60 darab paprikával, csak pilács kell neki, vagy ablakhoz vezetni, és az kipucolja egy 200 literes akva nitrátját.
Bocs ha túlragoztam:)
Hát, ilyeneket, mint ez az F1 paprika, nem hiszem hogy be tudnék szerezni :D
Valami tényleg egyszerű faj kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!