Egy szárazföldi/mocsári növény képes lehet felvenni azokat az anyagokat, amiket alapból vízcsere útján "kezelünk"?
Ugye a vízcserekor kicsit felhígítjuk az akváriumban le nem bomló( vagy csak lassan) anyagokat. Mint a nitrát, foszfor, stb. Viszont ezek az anyagok a növények számára hasznos tápanyagok.
Egy külső szűrőbe telepített(házi, nyitott tetejű, hátsópolcos), gyors növekedésű szárazföldi- vagy mocsári növény képes lenne felvenni ezeket az anyagokat részben/egészben?
Vannak ilyen tesztek? Persze olyanra gondolok, aki nitráttesztekkel alátámasztottan tudna nekem választ adni a kérdésre.
Mellesleg annyira tetszik az ötlet esztétikai szempontból is, hogy ha még nem is pótolja a vízcserét, akkor is szeretnék tenni növényt a külsőbe.
(a növény gyökerei a baktériumok számára hasznos felületet is jelenthetne-[mikroszkópikus gyökérszőrőkből rengeteg van])
Gyakorlatban amire te gondolsz mi a cégnél hirdokultúrás hajtatásnak nevezzük, tudok nem egy helyet ahol működik ez a dolog de ott nagyban csinálják és pontyokkal.
Te kicsiben szerintem egy paludárium beállításával érhetnéd ezt el, ehhez persze tudni kell a nitrát szintedet.
Meg ehhez kellene egy két infó, most igy fejből sacra úgy néz ki hogy van egy példa 100 grammos tápod az 10 dekagramm ha ezt egy átlagos szerves anyag nedvességtatalmúra hígítjuk 100 gramm vízzel akkor 200 gramm szerves bomlásnak induló anyaggal számolunk.
Egy ilyen anyagnak kb 2-3%nitrogéntartalma lesz a nitrogénciklus végén, vagyis ha egy doboz tápot megetetsz akkor 2,5% átlaggal számolva 5gramm nitrátod lesz ami 5000mg ez egy 100-liter víztömegű akváriumban 50mg/liter nitrátot jelent ami már igen magas szint növények és vízcsere nélkül elég nagy baj.
Most a növény oldala, ha húzunk egy átlagot és 15kg/tonna beépült nitrogén tartalommal számolunk átlagos zöld tömeg esetében, akkor ez 1.5% ot jelent, ez visszafejtve az 5 grammra az 330gramm zöld tömeget jelent.
A lényeg hogy egy megetetett 100 grammos száraz táp esetében 330gramm-33 dekagramm zöld tömeg tudja ezt felvenni, ennyit kellene metszeni, ennyi növekedést kellene látni.
Nagyon kicsi ez az ablak bocs ha elirtam a matekot.
Én mondjuk konkrétan nem szoktam vizet cserélni soha, most két plekó is van ideiglenesen a 200 literesbe, több mint 20 centisek úgyhogy azok miatt kell havi szinten olyan 50 liter csere nagyon terhelik a vizem, év végére lesz külön aksi nekik. 15mg/ liter körül szokott lenni csere nélkül alul telepítetten a nitrátom.
Csak támpontként írtam nyilván a növényi hulladék is hozzá jön nem csak a táp.
ha akarsz vegyészkedni, akkor lehet kapni ilyet is.
A vízcsere elhagyásával a Liebig törvény a gond. A haltápból általában bőven jön nitrát és foszfát, a mikroelemek viszont hiányban vannak. Kvázi lehetetlen úgy belőni az összes tápanyagot, hogy tökéletes arányban legyenek, így valami biztosan halmozódni fog, valami meg elfogy.
Szóval hasznos dolog ez a növényszűrő, de szerintem nem szabad csak erre hagyatkozni, kell az a vízcsere is.
Egyébként végeztem pár számolást, és a vízcserék szerepe egyáltalán nem olyan kicsi, mint amit sok szagember állít. Például a megszokott heti 30% vízcsere mellett a heti nitrogénbevitel 3egész valahányszorosa fog felhalmozódni, ez lesz a stabil érték, amire beáll az akvárium egyenletes nitrogénbevitel és vízcserék esetén. És ez egy átlagos etetés mellett nem is vészes.
A lenti kép 50%-os vízcserére vonatkozik:
Igen, ez a Liebig-törvény lehet egy hátulütő. Tápozni is fogok, és úgy is látni fogom, ha valamiből hiány van. Nem a vízcsere elhagyása a fő célom, hanem ez egy kísérlet lesz arra, hogy mennyi nitrátot von ki egy kinőtt mocsári növény a vízből.
Ha valamelyik elemhiány jelei stabilan mutatkoznak, akkor azt az elem mennyiségét fogom megnyomni egy kicsit. Egy kísérletet megér.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!