Melyik, lakásban tartható állat a legértelmesebb? Melyikkel tud az ember a legközvetlenebb, legbarátságosabb kapcsolatot kialakítani?

Azt már neked kell tudni, hogy mire kell neked a kutya!

Azt viszont szem előtt kell tartanod, hogy a hobbi állattartás, az állatról szól, nem az emberről!

Mivel lakásban tarthatót írtál, így nyilván, a lakásban tartható kutyák jöhetnek szóba.

A másik szempont a baráti társaság volt, így ezen belül akkor az erre tenyésztett, társasági kutyák lennének a hozzád valók.

Viszont mindemellett, az állattartás nem arról szól, hogy neked jó legyen. Az az állat, nem kéri, hogy magadhoz vedd, nincs befolyással a történésekre.

Úgyhogy első körben mindig az állat igényeit kell kielégíteni, utána jöhetnek a te igényeid, pl. egy kutya barátsága.

Csak azért mondom, mert sokan akarnak "társként" egy kutyát, de egy kutyának, totál más igényei vannak, (érzelmileg, mentálisan) mint egy emberi társnak, amit a legtöbb ember nem vesz figyelembe, és csodálkoznak, hogy nem működik a dolog.

Mondjuk egy bichon fajta, pl. máltai, vagy si-cu, rövid szőrűek közül a törpe pincser is aránylag könnyen lefárasztható, ezután könnyebben tanítható, hogy max. jelzésnek ugasson 1-2-szer, kicsivel több neveléssel, és tanítással tökéletes szobakutya. Ha több idő van mozogni, rendszeresen futtatni a kutyát, lefárasztás után egy whippet is elvan szinte egész nap egy fotelban. De hozzá már jóval aktívabb életmód kell, mint egy bichon-hoz.

Meg hát, ha komolyan gondolod, nézz utána te is, mik a társasági szobakutyák.

A speciális tenyésztése miatt néha kissé beteges, de ettől függetlenül sokan tartanak mopszot is, azzal sincs sok baj.

Temperamentumosabb, kissé ugatósabb, de egészségesebb pl. a törpe schnauzer, ő is jópofa, vagány kutya.

De menhelyeket is végig nézhetsz, ott nagyjából már ismerik a kutyák vérmérsékletét, és tudnak ajánlani nyugis kutyát. Előnye, hogy egy 1-2 éves kutyánál, nagyrészt kihagyod a mindent szétrágós korszakot.

Meg nagyjából tudod, mire számíthatsz, mert látod a jellemét felnőttként.

A különböző fajtákon belül meg elég nagy szórás lehet jellemben, személyiségben, energikusságban.

Nalam abszolut a kutyak azok. Egy amstaff es egy utcai vegyes van, nem kifejezetten "tarsasagi szobakutyak", de lehet veluk hulyeskedni, jatszani, ha beszelek hozzajuk figyelnek es ugy tesznek mintha erdekelne oket, persze par szonak (parancsszavakon kivul) nagyon is tudjak a jelenteset. Van veluk napirend, de nem kell 0-24-es felugyelet, onalloan is elvannak. De volt kamaszkent dzsungariai torpehorcsogom is, en vele is elvoltam, annyira szelid volt, hogy minden delutan szabadon maszkalt amig tanultam, kezbol ebett, lehetett barmikor simogatni, de szerintem kifogtam 1000-bol az 1 ilyen cuki, kezes hörit. Masok beszamoloi alapjan haraposak es vadak tudnak lenni.

Macskam sosem volt, nem tudok nyilatkozni.

Nyuszival probalkoztam még, de nem passzol hozzam, nagyon ontorvenyu es osztonos allatok, nem tudtam ugy szabalyokat allitani a kellemes egyutteles erdekeben neki, ahogy a kutyakkal. Felmaszik mindenhova, rag, lehugyozza az agyat, mindenhol bogyok, szetdobalja a szenat, szoval tobb a baj vele, mint az öröm, igy elajandekoztam jobb helyre.

Halaim voltak regebben es most is, nem kifejezetten tarsallatok, de szeretem oket nezni, gondoskodni roluk is.