Mennyire fájhat ha elvágják az ember nyakát? Teljesen hülyének néznek a rokonaim? Elmondásuk szerint "nem szenved a csirke/kakas mikor elvágják a nyakát, és kivéreztetik! " Durva lenne ha azt mondanám, hogy "akkor folyassuk ki a te véredet is! "?!

Én imádom az állatokat, de én ebben nőttem fel és bár, soha nem ölnék meg még csak egy csirkét se, de a többiben szoktam segíteni. Persze, hogy fáj neki, de tudod ez így működik, vagy akkor nem eszel húst. A természet is ilyen, sőt még sokszor kegyetlenebb. Pl. láttam egy videót, amiben a hiénák a még élő gnú beleit szabdalták... Szerintem amíg jól tartják a haszonállatokat, és nem szórakozásból, hanem étel szerzés céljából okoznak nekik a lehető legkevesebb fájdalmat addig nem gond. Abba nem is megyek bele, hogy a nagyüzemi állatokhoz képest sokkal jobban járnak a háztájéki állatok.

Amúgy mi teljesen levágjuk a fejüket (nem tudom, hogy így kevesebbet szenvednek-e vagy sem, de ugyan úgy ki lehet folyatni a vérüket), és úgy is rángatóznak, de azok már csak az idegek összerándulásai.

Autóbaleset. Anyósba utaztam, hosszú éjszakázás után (78 gépet kellett Win98-cal Off97-tel felhúzni három előadóteremben). Főnök vezetett, de egy részeg nő frontálisan belénk jött. Én aludtam, bekötetlenül, térdem feltámasztva a műszerfalra, persze annak rendje és módja szerint szépen kifejeltem a szélvédőt :)

A következő kép, hogy egy sötét szobában fekszem, és egy kedves ápolónő épp egy akkora tűt készül belém döfni, amikkel a japók szokták a bálnákat kilukasztgatni. Aztán apránként visszatértek az emlékfoszlányok - az, hogy ülök az autó mellett, aztán valaki felsegít az útpadkára és nekitámaszt a szalagkorlátnak, majd valami pokrócot terítenek rám - aztán hogy felhívom a vijjogó mentőautóból a barátnőmet, hogy ne aggódjon, nincs semmi bajom - aztán hogy túrom az orrom a váróban, mert tele van alvadt vérrel és ez idegesít, az meg méginkább, hogy ettől nyikorog az orrom, de a legfurább az, hogy akkora az orrom hogy nem látok tőle, ennek ellenére alig fér bele az ujjam, és még fáj is - aztán az ápolónő avval az egyágú vasvillával - aztán hogy kezdem irtó szarul érezni magam, ezért lemászom az ágyról, és elindulok hazafelé, de két doki gyengéden, de határozottan visszatessékel az ágyba - majd az, hogy nyitva van az ablak, és valahol lent az utcán órák óta megállás nélkül szól egy autó riasztója - majd az, hogy a pofámba süt a nap a függöny résein át, éget, idegesít, miközben majd szétrobban a fejem, én meg képtelen vagyok kinyújtani a kezem és elhúzni - később a szembenlévő ágyon fekvő fószernak szólok, hogy segítsen már rajtam, de az meg nem tud mozdulni, mert előző éjjel valaki óvatosan egy konyhakést ültetett be neki a gyomra és a mája közé (ezt csak később mesélték anyámék); majd végül az este, hogy felébredek, kóválygok, azt sem tudom hol vagyok, zsibog az egész fejem, ki van száradva a szám, szomjas vagyok, be van gipszelve a karom és erősen sántítok is. Na innentől vannak meg ismét az emlékek, az egész balesetből eddig a pontig csak zavaros foszlányok maradtak meg, és csak évekkel később kezdett tisztulni a kép valamennyire. Sok dologra a mai napig nem emléxem, pedig ennek már több mint 15 éve.

Az, hogy a vér a homlokomon meg az államon folyt végig, az egy másik eset volt, ott az egész arcom szakadt fel, a szemhéjammal tökfölösleges volt pislogni, mert kiláttam rajta alul és fölül is, a szám alsó pittyén volt egy nagy lyuk, befért rajta a kisujjam, az arcom bal feléről hiányzott a bőr, az orrom akkor is akkora lett mint egy krumpli :D De azért pár perc után visszaültem a bringára, és még azért hősiesen hazatekertem. Otthon már éreztem hogy nagyobb gáz van mint amilyennek tűnik, de ez csak akkor esett le, mikor elájultam a budiban pisálás közben :D

De igen, fáj nekik. És egyáltalán nem kevésbé, mint egy embernek, vagy egy kutyának. semmiben nem különbözik a fájdalomérző képességünk. És ha belegondolsz, az ember is egy állatfaj, biológiailag ugyanazt a fájdalmat éreznénk, mint egy disznó, akit leszúrnak.

Ha nem akarsz ebben részt venni, a legegyszerűbb, ha vegetáriánus, vagy vegán leszel. Akkor neked sem kell ölnöd, és a nevedben sem öli meg senki a szegény csirkét, hogy te megvehesd a Tecsóban.

A válaszok sorban.

Nyilván fáj neki valamennyire, hogy pontosan mit fog föl és mennyire fáj, nem tudhatjuk, de függ attól is, hogy mennyire ügyes, aki levágja. Az életösztön biztosan nagyon működik és ezért próbál menekülni.

Durva lenne megkérdezni... Nagyon durva és pofátlan kérdés lenne, embert gyilkolni nem ugyanaz, mint levágni egy csirkét az ebédhez. Fölajánlani a rokonaidnak, hogy te szívesen meggyilkolnád őket, nem túl szép dolog...

Egyébként szerintem kevered a fizikai fájdalmat meg a halálfélelmet... Nem ugyanaz, de nyilván egyik sem kellemes és nyilván az emberben jobban működik a halálfélelem, csirkében inkább az ösztön.

Ha ennyire ellene vagy, akkor ne legyél képmutató, legyél vegetáriánus!

Első válaszoló vagyok.

Jó muri lehet lepontozni azokat, akik nem annyira viselik szívükön a HASZONÁLLATOK sorsát. Annyit írtam én is, hogy ha sajnálja őket, akkor kábítsa el az állatot, ha meg végképp nem bírja, akkor legyen vega, ebben mégis mi az olyan felháborító? Vagy ti, akik a csirkék jogait védik, minden hónapban mentek harcolni a csirkenyakazás ellen meg adakoztok ilyen szervezeteknek vagy mi a csuda? Ne legyetek már álszentek! Most komolyan, ha azt mondtam volna, hogy "én sosem eszem húst, mert úgy sajnálom ezeket a csirkéket, ahogy ott rángatóznak, jajjj", akkor 100%-os lennék?

Nem érdekel a pontozás, csak egyszerűen látszik ezen, hogy milyen elcsökevényesedett a értelmi szintetek. A falusi 10. válaszoló is annyit mondott, hogy a saját egészsége miatt tenyészti az állatokat, és szerintem nagyon jól teszi, hiszen tudja, hogy mivel eteti az állatokat, járkálnak a kertben, friss levegőn lehetnek, nem a bolti, felfújt csirkéket veszi meg. Az ilyen tenyésztő helyeken sokszor a szárnyasok nem látják a napot, a füvet hallásból sem ismerik, egy 30X30-as ketrecben állnak, tojnak magukalá, eszik a kitudja mikkel dúsított tápot és akkor ti azon toporzékoltok, hogy az EGÉSZSÉGES, FALUSI CSIRKE milyen fájdalmakat élhet át, mikor véreztetik. Komolyan. Ez a legfontosabb, hogy abban a pár pillanatban, amíg elveszíti az eszméletét, mit él át. És mi van azokkal a kutyákkal, macskákkal, akiket POÉNBÓL kínoznak meg fiatalok, sokszor percekig érezvén a fájdalmat? Össze lehetne hasonlítani azzal, amikor -ahogy említettem- pár másodpercig érez valamit a csirke, majd elveszti az eszméletét, ráadásul előtte volt egy kis boldog csirke-élete?

Szerintem értékeljétek át az életeteket, ha komolyan ez az egy momentum idegesít benneteket a haszonállat tartásában.

13:25 Ott a pont!

Amúgy én állatvédő vagyok, a hiúz programot pl. támogatom is anyagilag, de a háztáji csirke stb az tök más téma és eszem húst, de egyébként nem sokat.

Valóban, nagyon álszent dolog, ha valaki ennyire ellene van a csirke levágásának, de azért simán eszik húst. Kedves Kérdező, akkor döntsd el: vagy elfogadod, hogy az állatot le kell vágni, hogy leves legyen belőle, vagy akkor ha nem fogadod el, akkor ne is egyél belőle.

Inkább ezt tedd, mint ajánlgasd a rokonaid meggyilkolását...

A másik meg tényleg az, hogy az iparilag tenyésztett állatokkal akkor mi van? Simán megeszed a párizsit, meg a virslit, de jajj szegény háztáji tyúkot levágták? Van róla fogalmad, milyen körülmények között vannak a húsüzemek számára tartott állatok... Ebbe is gondolj bele, kérdező, mikor eszel egy szendvicset, vagy virslit főzöl.

Persze, teheted, hogy akkor nem eszel ilyen húst, vagy akár semmilyen húst, akkor az korrekt dolog.

Az összehasonlítás eleve értelmetlen, mert idegrendszerileg messze nem egyformán fejlett az ember meg a csirke...

Nézzünk egy példát, pl van egy szöcske, egy csirke, meg az ember, idegrendszerileg nem éppen egy szinten vannak. Ha mondjuk a "szerelmet" nézzük, akkor könnyű fölfogni, hogy igen különböző színvonalon jelenik ez meg pl eme három faj esetében. Mást fognak föl belőle, többnyire ösztönös automatizmus, leszámítva az embert.

Valamiféle életösztön van mindháromban, de a "halálfélelem" finoman szólva nem egyforma szinten jelenik meg... A szöcskénél szükséges automatizmus, a csirkénél ösztön, az ember meg fölfogja, hogy meg fog halni... Nem ugyanaz.

Az is számít, hogy milyen fejlett idegrendszerileg az a lény, amelyiket elpusztítjuk, gondolom egy legyet elég lazán lecsapsz, nem gondolkozol rajta, hogy milyen érzés lehet egy embernek ha ugyanúgy agyonvágják, nem értelmes összehasonlítás. Minél fejlettebb egy lény, annál többet fog föl a veszélyből és a bajból annál mélyebben él át mindent. A csirke sokkal fejlettebb egy légynél pl, de azért az emberhez, meg a fejlett állatokhoz nem lehet hasonlítani ilyen szempontból.