A vállalkozók miért mondják, hogy örülnek, hogy nincs főnökük, amikor minden megrendelő, ügyfél, vevő, hatóság megmondja, mit tegyenek. Ez kb. ugyanaz, mint alkalmazottnál a főnök, nem?

Dehogyis. Nekem van 30 ügyfelem.

Ha akarom, már nem az ügyfeleim. Én mondom meg, mit hogyan, nyilván kompromisszummal, de ha épp nincsen kedvem melózni, akkor mondhatok nemet. Én osztom be az időm. Nem hív fel random, hozy csináljak ezt meg azt, nem kell attól félnem, hogy kirúg. Ha egy ügyfél úgy dönt, hogy nem kellek neki, keresek mást. Én döntöm el, mikor adok magamnak 2 hét szabit, hogy utazgassak például. Ha akarom egy hónapot nem dolgozok. A hatóság más tészta, nekünk is követnünk kell a szabályokat, mint mindenki másnak, de ez már társadalmi kérdés.

Szabadság és jó esetben sok pénz. Vállalkozzatok! 😃

Azért nagyon nem ugyanaz a kettő!

Ha egy nyári hétköznap reggel rámjön, hogy jó az idő és menjünk kirándulni, simán beülünk a kocsiba és megyünk (asszony is vállalkozó). A főnöknél ezt nem tudod megtenni.

Ha bejön egy meló, ami túl strapás vagy épp nincs hozzá kedvem, akkor visszautasítom. Rendes munkahelyen ezt nem tehetném meg.

Ha délelőtt dolgom van és délután este vagy épp hétvégén csinálom meg a melót, tökmindegy. Rendes munkahelyen nem.

Szóval nyilván alkalmazkodni azért kell, de sokkal szabadabb és nyugisabb az egész. Persze ehhez olyan szakma is kell.