Kft vagy az egyeni vállalkozó a jobb ? Tapasztalatokat szívesen olvasnám kinek milyen a tapasztalata

Egy példa akkor:

Adott egy webshop, legyen mondjuk havi 1 milliós bevétellel, ez évi 12 millió. Számoljunk mondjuk egy szar esettel és legyen csak 30% a haszonkulcsa. Így az elábéja, ami így kb 9+ millió.

Ez viszonylag sok költségnek számít. Miért legyen kft? Miért fizesse meg a kft alapítási és fenntartási költségeit, miért adózza le év végén a nyereséget, stb stb? Miért ne legyen mondjuk átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 12 millió forintig adó- és járulékmentes (feltételezve egy mellékállású vállalkozásnál, de ha nem mellékállású, akkor mindegy is, mert a saját járulékaid ugyanúgy felmerülnek egyéniként és kft-ként is)?

Vagy másik példa: ha nekem nincs sok költségem akkor miért lenne jobb az ev? Keresek egy évben tanácsadásból 20 milliót. Ezzel szemben egész évre van 1 milliós költségem. Miért adózzak le 19 milliót ev-ként, ahol ugye tételes szja szerint kötelező kivennem év végén az osztalékot, miért ne csináljak inkább egy kft-t és forgassam vissza a nyereséget a cégbe fejlesztésre?

Ez nyilván két kiragadott példa, de tudnék még jópárat felsorolni, ami miatt nem lehet ilyen ökölszabályt mondani, ami fentebb említve lett. Természetesen van olyan eset, amire igaz, amit írtatok, de én még leegyszerűsítve sem értek egyet vele, mert nagyon sok ellenpélda van.

Az első példa esetén mondjuk azért lehet jobb a kft, mert leírhatja a költségeit, és esetleg könnyedén lesz több bevétele, mint 12 millió.

A második példánál meg mondjuk azért lehet jobb, mert tanácsadóként a vállalkozás első évében nem biztos, hogy 20 millióért tud tanácsot osztogatni. Hanem mondjuk 10-12 millióért. Ebből kifizeti a cca. 1 milliót és csak szólok, hogy egyéni vállalkozóként nincs osztalék, uh a többi majdhogynem zsebben is marad.

Szóval nem ökölszabály, de nagyon leegyszerűsítve stimmel. Ezt nem csak gondolom, hogy így van, hanem így is csinálják.

Ahogy írtam, tételes szja-s vállalkozóként év végén igenis kötelező megfizetni az osztalékadót. Vagyis ha van mondjuk 11 milliós eredményed, amire megfizeted a 9% nyereségadót, akkor cc 10 millió, amire meg kell fizetni a 15%szja-t és a 13% szochot (a plafonig persze). Csak szólok :)

De nyilván ezeket a példákat lehet csűrni, csavarni, te most leírtad, hogy mi van az első példám szerint leírhat költséget kft-ben, de én kérdem, hogy miért akarna költséget leírni ha adó- és járulékmentesen csinálhatja? És ha meghaladja a 12 milliót, akkor mivan? Még akkor is simán lehet jobban megéri az ev neki, mert kedvezőbb adózási feltételekkel tudja csinálni.

A második példában meg nyilván ha átírod a számaimat, akkor más eredmény jön ki. Ezért is volt egy példa csak ez. És mivel feltételezed (hibásan), hogy nem kell osztalékadót fizetni, így értelmét is veszítette igazából.

Nagyon leegyszerűsítve sem stimmel ez a dolog, mert ezer meg ezer tényező befolyásolja, hogy kinek mi és hogyan éri meg. Azt, hogy így csinálják ezt nem állíthatod ennyire egyértelműen. Lehet a környezetedben lévő vállalkozók igen, de szakmámból adódóan elég sok vállalkozóval vagyok körülvéve és nem ennyire fekete meg fehér, amit mondasz.