Közösítettek már ki benneteket a kollégáitok?

Én közösítettem ki őket :P

Ahol ilyen volt, én még próbaidőben felálltam. Kétszer is megtörtént, kb. 6 év különbséggel.

rólam azt mondták, hogy, hogy nem vagyok pletykás, nem lehet velem beszélni. Nem volt kiközösítés, de reggel megbeszéltük a melót, ők jobbra én meg balra. Nagyon nem hiányoztak, a többi kollégával beszélgettem, ettem, nem volt hiányérzetem.

Nekem még régen az első munkaahelyem volt ilyen. Hotelban dolgoztam recepciósként. Bevallom elég zöldfülű és szerencsétlen voltam, talán pont ezért nem csípett a többi recepciós. Furamód a konyhai személyzettel és a takarítókkal találtam meg a közös hangot. Habár hozzáteszem, a front office manager egy igazi f,,sz volt... Még egy olyan f,,szfej kollégém azóta sem volt.

én jól elverem őket ha nem köszönnek a liftben

Mondhatni így is, bár inkább én közösítettem ki mindenkit :D Már az elején sem volt szimpatikus a társaság, csak nőkből állt, ráadásul a pletykás, sunyi fajtából, semmi közös nem volt bennünk. Egész nap ment a trécselés, kacarászás, de amint valaki kiment a teremből az egész átment pletykálásba és a hiányzó személy fikázásába. Én ebben nem voltam hajlandó részt venni, szóval érkezéskor-távozáskor köszöntem, aztán betettem a fülest és kész. Semmiről nem beszélgettem velük, nem jártam velük ebédelni, nem mentem egyetlen céges buliba sem és csak szakmai dolgokkal kapcsolatban voltam hajlandó kommunikálni velük. Annyit se szedtek ki belőlem 3 év alatt, hogy merre lakok vagy hogy van-e valakim, egyedül annyit tudtak rólam, hogy szeretek utazni, mert az a szabadságaimból kiderült. Már az elején elkönyveltek egy antiszociális bunkónak én pedig örültem a jelzőnek és élveztem a nyugalmat. Biztos vagyok benne, hogy így is pletykáltak a hátam mögött, de mivel nem tudtak rólam semmit így max a saját kitalációikkal szórakoztathatták egymást :D