Mi a véleményetek a fizikus kutatói pályáról?
Elméleti vagy kísérleti a jobban élvezhető? Melyikkel lehet nagy dolgokat felfedezni?
Gondolom h kísérletivel könnyebb vmi ujat találni, viszont a kísérleteket általában utálom.
Gondolatok?















"amugy pedig nem szándákozom gyorskajáldában dolgozni, köszönöm :)"
Ez miből jött? Volt egy törölt válasz amiről lemaradtam?





Akkor rendben van, értem. Csak kezdtem félni, hogy valaki az általam leírtakkal nem ért egyet, vagy nem érti azt.
"Miért az ELTE a legjobb választás, mikor Szegeden van az ELI?"
Ez nem tudom, nekem szólt -e. Ha igen, akkor csak arra tudok hivatkozni, amit írtam korábban, az ELTE és a BME mellett említettem a szegedi képzést is. Nem véletlen, hanem az ottani lézerfizikai dolgok miatt.















Fizikusok általában elég jól megélnek akkor is, ha végül nem a szakmájukban helyezkednek el, mivel elég okos emberek. Keresik őket pénzügyi területen, tőzsdei modellek felállításához is jól értenek, de gondolom, van még sok terület, ahol sikeresek, főleg ahol modelleket kell alkotni.
Úgyhogy a hamburgerező kolléga ezzel eléggé melléfogott.





Tudjátok nem csak állami szféra létezik a kutatói életben.
Persze, az állam az halálbiztos, hisz nem valószínű hogy becsődöl. De cserébe baromi keveset fizet (bértáblán ki lehet keresni, egyetemi tanár aki kutatómunkát végez gyakran nem éri el a 200 ezret se).
Viszont ott van még a cégek versenyszférája.
Megmondom őszintén, fogalmam sincs hogy fizikust hova keresnek (a fogalmam sincs túlzás, de csak tippelni tudnék, max sejtem).
Kutatásnak is két fajtája van:
Alap kutatás és alkalmazott kutatás.
Alapkutatásnál olyasmiket kutatsz, amik nem egy-egykonkrét gyakorlati problémára megoldás, hanem a természet átfogóbb megértését szolgálja. Például a gravitációs hullámok teljesen ilyenek. A következő 100 évben nagyon valószínű hogy semmilyen gyakorlati haszna nem lesz, de legalább megismertük a természet egy újabb szegletét.
Ritka az alapkutatásoknál a 10 éven belül felhasználásra kerülő felfedezés, jellemzően még többet is porosodik a fiókban néhány leírt természeti jelenség, mire felhasználják valamire.
Azonban van kivétel.
Tökéletes példa alapkutatás és gyakorlati felhasználás kérdésére a röntgensugárzás. 1895-ben fedezte fel ezt a fajta sugárzást Röntgen, és 1896-ban már felhasználták klinikai környezetben képalkotási eljárásként.
Felfedezéstől függ mennyire lesz gyorsan profitáló.
Jó tanács: Bármi aminek köze van az egészségügyhöz és az energia termeléshez, az tuti befutó.
Aztán van az alkalmazott kutatás, ami egy konkrét problémára keres választ, megoldást.
Hogyan lehetne XY akkumulátort hatékonyabbá tenni?
Hogyan tudnánk egy vezetőben csökkenteni az ellenállást?
Hogyan tudnánk aerodinamikusabbá tenni egy járművet?
És a többi..És akkor csak arra az egy kérdésre kerestek megoldást. Behatároltabb, így nincs akkora kutatói szabadság, de ezt jellemzően nagy cégek engedhetik meg maguknak. Nagy cégeknél pedig nagy pénzek vannak.
Gondolom az összes neves autógyártó cég végez sok fajta kutatást, ahol szükség van fizikusokra.
Ugyanezt el tudom képzelni még mondjuk napelemeket, vagy akkumulátorokat gyártó-fejlesztő cégekről is.
Kutatónak pedig külföldön a helye. Magyarországon le van nézve mindenki. Ha pénzt és emberi bánásmódot vársz, ami egy normális társadalomban nem lenne extra elvárás, akkor tanulj meg 1 de ha biztosra mész 2 világnyelvet (msc diplomához úgyis 2 nyelv kell), és irány külföld.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!