Egy biológus tud annyit tenni az emberiségért, egy felfedezés/kutatás révén mint egy orvos vagy fizikus?

A válasz az, hogy a kutatás MSc után PhD-vel kezdődik... ott már teljesen lényegtelen ki honnan jött.

Bár pontos statisztikám nincs, de szerintem jóval többen foglalkoznak betegségek gyógymódjának kutatásával biológusként, mint kutatóorvosként.

Ugyanis biológusként ez az egyik fő életpályamodell, míg orvosként sokkal kevesebben választják ezt és maradnak klinikumban.

Közeli ismerősök, rákkutatók, orvosi biotechnológusok, neurobiológusok... elnyomó többségben biológiai vagy egyéb természettudományos területről érkeztek.

Tehát pont az ellenkezője igaz!

A mi 30 fős kutatócsoportunkban pl csak 2 kutatóorvos van, és egyik sem dolgozott klinikumban. A többiek biológusok, fizikusok, informatikusok stb

Egyébként az orvosok gyakran klinikai kutatást végeznek inkább.

Pl hogy a rákgyógyszereket milyen kombinációban kell adni.

Viszont a rákgyógyszerek, új immunterápiák kifejlesztése laborokban zajlik, ott pedig sok biológus is dolgozik.

Tehát nem számít honnan érkezel... PhD-n és utána már csak a kutatás számít.

Pörgesd végig az elmúlt 20 év élettudományi Nobel díjazottjait, olvasd el mi volt a felfedezés, és hogy mi az illető szakképesítése.

Az orvos alatt mit kell érteni?

Egy körzeti orvos nem hinném hogy tesz bármilyen módon felhasználható felfedezéseket. Plersze praktizálása során sok száz-ezer emberen segít, de nem tesz felfedezést.

Kutatóorvosnak, mint ahogy egyes mondta kevesen mennek.

Amúgy az evolúció gondolatát ne csak egy ilyen kis színes érdekességnek, amolyan jópofa gondolatjátéknak tekintsd.

Az élőlények tulajdonságainak időbeni, generációk sokaságán keresztüli változása rengeteg gyakorlati jellegű felfedezés kiinduló pontja volt.

Ilyen például az antibiotikum rezisztencia megértése.

Nyilván nem egyenes ágon Darwin után okoskodták ki ezt a darwin után 100 évvel élt mikrobiológusok, de a teljes képhez kell az evolúció. Ma már össze tudjuk rakni a történetet, hogy miért kell 1-2 évente új védőoltás egy influenza vírus ellen, miért nem jó az előző.

De ott van az egész mai modern biotechnológia. A DNS replikáció laboratóriumi körülmények közti megfejtése, és a rekombináns DNS-ek gyártása teszi lehetővé hogy ma már baktériumokkal tudunk emberi inzulint termeltetni.

Vagy az autofágia felfedezése, ami a modern medicina egyik fősodrásos kutatási témája.

GMO szervezetekről már ne is beszéljek... Fejből nem mondom meg hogy a világon termelt kukorica, gyapot és szója hány százaléka GMO, de maradjunk annyiban hogy sok. És ez idővel ki fog terjedni a rizsre is.

(aranyrizs, nézz utána, érdekes)

Génterápia, immunterápiák...

Igazából a bőség zavarában nyúlni se tudok hova, hogy mennyi közvetlen, gyakorlati felhasználásra koncentráló kutatás van.

Konkrétan már baktériumokkal akarnak lebomló műanyagokat előállítani idővel. Szó szerint bármilyen területen alkalmazható a biotechnológia.

És biológus meg biológus közt is van különbség, nyilván egy méltengeri biológusnak nem lesz olyan felfedezése hogy másnap te az addig gyógyithatatlan betegségedből meggyógyulhtsz. De nem is ez a célja minden tudománynak.

A fizikusok egy jó része is azon dolgozik hogy felfedezze a 657 598. random müont vagy anti bozont, aminek egy jó darabig gyakorlati haszna nem lesz.

De a két éve felfedezett gravitációs hullámoknak sem hallottam még gyakorlati felhasználását.

Vannak alap kutatások, amiknél kimondhatjuk hogy a szellem, a kiváncsiság hajtja a kutatót, és vannak célzott, gyakorlati jellegű kutatások, ahol a kiváncsisággal legalább egyenlő az újítás-jobbítás akarása. (amiből egyeseknek anyagi haszon is származik)

Kicsit mogorva kopaszodó tanár bá hangvételűre sikerült..

Szóval kicsit enyhítek: Nagyon jó hogy vannak kérdéseid, és azokat fel is teszed, és összefüggéseket keresel! Ez a valódi intelligencia megszerzésének és gyakorlásának módja.

Sokkal többet, mert a biológus professzionális kutató szakos, az orvos egy gyógyító-segítő szakma amiből utólag kerülőúton lehet valaki kutató.

Az orvostudományi kutatások jelentős részét biológusok végzik.

Más szempontból viszont a legfontosabb dolgok az alapkutatások, mert minden más azokból indul ki. Az alapkutatások állnak minden tudástranszfer lánc elején, attól kerülnek át az új információk az alkalmazott kutatásokhoz, onnan a fejlesztésekhez majd az innovációhoz.

A biológiai kutatásokhoz tartoznak az emberiség egészének létfeltételeit meghatározó globális ökológiai kutatások is (klímaváltozás, biodiverzitás-krízis, világjárványok-dinamikája, biogeokémiai ciklusok).