Ha a csillagászok a tőlünk több ezer fényévnyire elhelyezkedő csillagok bolygóit megtalálták mér évekkel ezelőtt, akkor a tőlünk "mindössze" 6 fényévnyire lévő Barnard- csillag bolygóját miért csak most fedezték fel?

Ez olyan hogy amit elhagytál is csak akkor találod meg ha nem keresed.

Véletlen rátaláltak. Vagy akkor nem látszott mert a csillaga mögött volt. Vagy tudja a fene.

"A Barnard-csillag körüli bolygó keresésére tett korábbi erőfeszítések nem jártak eredménnyel – a mostani áttörés is csak úgy születhetett meg, hogy több, a világ különböző részein található távcső nagy pontosságú műszerét vetették be a cél érdekében"

"A csillagászok a Doppler-effektus alapján leltek a bolygójelöltre. A keringő bolygó gravitációs hatása magát a csillagot is „megrángatja” kicsit. Amikor emiatt a csillag a Földtől távolodik, a színképe vöröseltolódást szenved, azaz a vonalak a hosszabb hullámhosszak felé tolódnak el. Hasonlóan: a színképvonalak a rövidebb, kékebb hullámhosszak felé tolódnak, amikor a csillag a Föld felé mozog."

Ezek szerint nem egy viszonylag könnyen észrevehető, csillaga előtt átvonuló bolygó. Ezért fedezték fel csak most.

[link]

Már megint...

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Te azt feltételezed, hogy a csillagászok módszere a következő: Veszünk egy fényévet. Átnézzük tüzetesen, ha végeztünk, veszünk két fényévet. Ha történetesen tíznél tartunk, akkor azon belül mind meg van, addig nem megyünk 11-re. E módszer esetén jogos a kérdés.

Azonban ez úgy megy, hogy vannak bizonyos ismérvek arra, mit jelent, ha valahol van bolygó. Nézegetik az ilyen olyan fényképeket, egy jó szemű ember kiszúr valamit, ellenőrzi hosszan. Aztán ha szerencséje van. talált. Folytatja egy másik felvétellel, egy másik szegmenssel. Bizony ezek a bolygók véletlenszerűen kerülnek elő. Persze sokkal közelebb nagyobb eséllyel, de ettől még valaki ráakadhat irdatlan messze lévőre is.

A #3-as kommentben lévő linkelt cikkben nem igazán értem, hogy sikerült összehozni a Proxima Centauri és a Barnard csillag bolygóját. Ez nem két külön felfedezés?

"...kőzetbolygókat keresnek, és már találtak is egyet, mégpedig a legközelebbi szomszédunk, a Proxima Centauri körül. ... A nevezéktan alapján a „Barnard-csillag b” jelzéssel ellátott planéta..."

A cikk hivatkozása is a Proxima Centauri bolygójára mutat, köze nincs a Barnard csillaghoz: [link]

Az exobolygók keresésének eddigi legeredményesebb módszere az ún fedési módszer. Mérik a csillag fényességét, és amikor a körülötte keringő bolygó elhalad előtte, a fényessége egy kicsit csökken. Ha találnak ilyen _periodikusan ismétlődő_ fényességcsökkenéseket csillagoknál, akkor abból ki lehet számolni, hogy a körülötte keringő bolygó mekkora, milyen távolságban kering a csillaga körül stb.

Igenám, de ezzel a módszerrel CSAK azokat az exobolygókat lehet megtalálni, amelyek olyan csillagrendszerben vannak, amiket mi a Földről nézve az éléről látunk. A lapjával felénk néző csillagrendszereket nem lehet így vizsgálni, hiába van közel.

A másik dolog, hogy pl. a Kepler az égboltnak csak egy előre meghatározott elég kis szeletét vizsgálta.

A red dots más módszerrel keres exobolygókat, és kifejezetten közeliekre hajt.

A red dots, amelynek keretében Barnard bolygóját találták, a radiális sebességmérésen (avagy Doppler-spektroszkópián) alapul.

Ennél a módszernél kevésbé fontos a vizsgált csillagrendszer pozíciója, viszont az fontos, hogy a csillag és a körülötte keringő bolygó tömege hogyan aránylik egymáshoz, és milyen messze vannak egymástól. Az kell hozzá ugyanis, hogy a bolygó keringése révén érdemben rángassa a csillagot a közös tömegközéppontjuk körül.

Valahogy így:

[link]

Ha az arányok jók akkor kimérhető, ahogy a csillag fénye kicsit kékebb amikor közeledik, és kicsit vörösebb amikor távolodik. A csillag színének periodikus változásaiból ki lehet számolni a körülötte keringő bolygó paramétereit.

Nem véletlen, hogy a red dots vörös törpéket vizsgál (kicsi csillagtömeg) és egy szuperföldet talált (nagy bolygótömeg)

[link]