25-30 évesek! Mennyi félretett pénzetek van? Rendelkeztek e ingatlannal, autóval vagy más vagyontárgyakkal?

Nekem van egy szigetelt panel lakásom, félretett pénzem nincs, elment minden pénzem a lakásra. Autóm volt egy évig de eladtam mert havonta egyszer használtam.

29F

hát irigyellek .... csak sztem gyorsan tedd át USD-be vagy EUR-ba, a jó isten tudja mi lesz itt.

én most diplomás munkakörben vagyok és elárulom, éppen csak a napi életvitelhez szükséges lóvé van, semmi félretett. igaz én fenntartok egy lakást, autót. viszont ha kéne vmire hirtelen fél milla, akkor gondban lennék.

Jol csinalod, esetleg nezz tanfolyamokat es fejleszd magad, hogy a kereseted több legyen, nezz szet, hogy mivel lehet előre jutni:)

28vagyok nost vettem lakast, azon van egy 5 millas hitelem penzem kb 600 ezer van, elment a lakásra

30 vagyok, nő, párom 34.

Egyetemista voltam 24 éves koromig én is (évvesztes+ meló miatt 4 év egyetem 3 helyett). 20-22-ig alkalmi munkákból éltem, 22 éves koromtól részmunkaidőben, majd teljes munkaidőben. Sokat képeztem magam és jól váltottam állást, mára jó fizum van.

Párom hasonló.

Fele-fele arányban van egy közepes lakásunk, utolsó pillanatban a nagyobb árbumm előtt vettük.

Most 4 milliónk van félretéve, és 10 millió hitel.

Sajnos a 4 millió nagyja el fog menni az esküvőnkre és a nászútra, nem tudom mennyi jön vissza, nem kalkulálok vele.

Szóval van is nincs is... de a lakás, hiába hiteles, nagy segítség.

Én most leszek 30 éves, egyik oldalról úgy érzem semmim nincs, másik oldalról sok mindent elértem 2-3 év alatt.

Ami van:

- 7 millió megtakarítás, egy része befektetés.

- Céges autó, gyakorlatilag vadonatúj és minimális saját költséggel jár.

- Egyéb anyagiak, viszonylag jó kerékpár, 2 éves egykor felső kategóriás telefon

- Relatív jó 350-400 havi ezer fizetés/bevétel

- Viszonylag magas szintű munkatapasztalatot gyűjtöttem, ez is elég nagy érték, hiszen a tudást nem veszik el tőlem.

Ami elszomorít, hogy saját lakásra nem nagyon van kilátásom. Ráadásul évek óta nincs barátnőm sem, így az sincs, hogy valakivel közösen viselnénk a kiadásokat.

Egyelőre szobát bérelek, így elég sokat tudtam félretenni, de sajnos az, hogy idegenekkel lakok, már kezd eléggé sok lenni. Szerintem 1-2 éven belül vagy megpróbálok saját lakáshoz jutni, vagy kibérelek teljes albérletet. Lehet hogy elmenne a fizetésem fele, de szeretnék már saját életteret. Jó lenne úgy hazajönni, hogy nem idegeneket kell kerülgessek a konyhában. Vagy csak jó lenne ha tudnék vendéget fogadni, lenne egy vendég szobám és nem egy 7 m2-es lyukban laknék.

Nem egy sikertörténet az életem, viszont ha megnézem honnan indultam, akkor jelenleg elég jól állok.

Éveket, gyakorlatilag évtizedet elpazaroltam egyetemen egy olyan szakon, amit nem akartam feladni de nem is tudtam benne érvényesülni. Anyagilag sem álltam sosem jól. Mindig csak annyi pénzem volt, hogy nullára kijöjjek hónapok végén. Apám alkoholista segélyes volt, anyám minimálbéren, így onnan sem tudtak támogatni.

2,5-3 éve még sokkal hátrébb voltam az életben:

- Nem volt jogosítványom

- Nem volt visszafizetve a Diákhitelem

- Nem volt semmi megtakarításom

- Nem volt értékelhető szakmai munkatapasztalatom

Valahol én is azt bánom, hogy nem kapcsoltam sokkal hamarabb, akkor már sokkal előrébb lennék az életben és saját lakásom, autóm lenne és egyszerűen előrébb lennék.

Viszont azt is elértem, hogy megtaláltam bizonyos fokig azokat a dolgokat amiket szeretek űzni és kimozdítanak a mindennapokból. Ez sem anyagiakban mérhető dolog, de nagyon is fontos szempont.