Havi 500 ezer csak szerintem nem sok fizetés?
Jó a magyarok többségének igen, de ha az embernek a nulláról kell ingatlant, autót, megtakarítást összerakni akkor ez nagyon kevés.
A vicc, hogy itthon ez extra fizetés.
Nettó 500 ezer? Azért nem olyan rossz. Nem kell azt gondolni, hogy bárhol a világon valakinek két év munka után hitelmentesen lesz önerőből saját autója, lakása, stb.
Számoljunk.
Egy budapesti albérlet rezsivel legyen mondjuk 150 ezer. Veszel egy bérletet, plusz eléldegélsz. Elköltöttél mondjuk 250 ezret, de egye fene még nyaralni is elmész néha, tehát akkor legyen havi 300 ezer és akkor nem igen nézted az árakat, bár tény, hogy nem is vásároltál minden hónapban új márkás ruhatárat. Tehát minden hónapban marad minden különösebb megerőltetés nélkül 200 ezer forintod, ami mehet a megtakarításba. Ez évente némi kis kiegészítéssel 2,5 millió, tehát 2-3 év múlva van egy önerőd egy lakásra, avagy egy vadiúj autód.
De vállalhatsz másodállást is, ami hoz még 100 ezer/hót és akkor 1,2 m-vel több marad a zsebedben évente. A te döntésed.
Ilyen fizetéssel (főleg ha párként mindketten ennyit kerestek) azért nem kell sírni az itthoni megélhetési problémák miatt.
Ha nulláról kell ingatlant, autót, megtakarítást összerakni, akkor valóban kevésnek érezheti az ember, egyébként pontosan ebben a cipőben vagyok én is ezzel a gondolattal; de mondok ennél erősebbet, mert én ebben az évben havi 900.000-et kerestem, jövőre pedig havi 1.200.000 körül fogok (átlagosan, bár igaz, vállalkozóként 10-12 órában, nem pedig 8 órás állásban). És keveslem, nagyon keveslem, mert a szüleimtől azon kívül, hogy sokáig szívesen láttak, sajnos nem nagyon kaptam/örököltem semmit. De úgy... tényleg semmit, persze ételen/lakhatáson kívül (amiért nagyon hálás vagyok nekik és segítem is őket ha kell, bár szerencsére ez nagyon ritka).
Albérlet, rezsi, kaja jó istenesen tizedeli ezt a csinos 1 milliót, plusz akkor még ott vannak az adók, a könyvelő, mindent összevetve jelenleg kb. 500.000-600.000 forintot tudok félretenni egy hónapban, ami igen, ha magyar viszonylatban nézzük, akkor nagyon nagyon brutálisan jó, meg nem is a hülyét akarom játszani hogy nekem milyen rossz itt, de mégis mennyi idő amíg összejön csak az önerő egy normális, viszonylag új autóra? Fél év? Utána mennyi amíg összejön csak az önerő egy normális házra egy normális (i.e. nem gettó) környéken? 3-4 év? Ilyen jövedelemmel? És utána lehet szépen törleszteni 10 évig, és akkor ismétlem, még mindig egy 1 millió forint körüli havi jövedelemmel számoltunk, ami szerintem 5.000 emberből egynek adatik meg.
Szóval igen, egy olyan borzalmas ocsmány keveréket sikerült itt összehozni ezekben a keleti posztszocialista országokban, hogy miközben a szuperalacsony bérek azt feltételezik, hogy a szocializmusból a legtöbb embernek van saját lakása/háza, addig látszólag mindenki elfelejtette, hogy időközben felnőtt egy új fiatal réteg, aki sokszor ugyanakkora éhbérért szop albérlettel indítva, vagyon nélkül.
#5
A punchline (egyben a lényeg), az utolsó bekezdés akarna lenni, nem pedig az, hogy én személy szerint mennyit keresek a helyi viszonyokhoz képest.
Tehát hogy sikerült ilyen hülyén összehozni ezeket a posztszocialista országokat, hogy még brutálisan, röhejesen magas fizetésekkel is évekig gyűjtöd a hitelre az önerőt, mert szülőktől a legtöbb esetben esélyed nincs kapni indítólöketet, még felső-középosztályban is ritka, hogy tehermentes lakással tud indítani a gyerkőc.
Ennek pedig az az egyik oka, hogy a rendszerváltás potenciáljának egy jelentősebb része el lett ügyeskedve magánkézbe azok által, akik akkor a húsosfazék közelében voltak (nem csak itthon, kb. mindenhol).
Szóval itt van egy előző generáció, aki a szocializmusban ingatlant szerzett és simán megél normális színvonalon saját tulajdonú házban, aztán hopp kb. a semmiből lett egy egész új fiatal generáció, akinek nincs semmije és akiknél viszont most már világosan látszik, hogy az a korábbi alacsony de kényelmes jövedelem semmire nem elég (közben 2000 körül voltak a hitelesek, de az más kérdés).
#5
És igen, itt pont arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ILYEN jövedelem mellett is évek kérdése, amíg lesz valamid.
Nagyon rosszul állnak a dolgok...
Én most jutottal el oda, hogy átlagban 500 eft-ot keresek. Ha a standard havi munkaórát dolgozom, picit alatta, ha többet, értelem szerűen fölötte. És valóban, nem sok pénz. Nyilván több, mint amikor havi 200-220 órát dogoztam nettó 166 eft-ért (~2 éve). Még sem mondom azt, hogy hű de jól élek. Van adósságom, még 2 hónap mire kifizetem, az albérletre elköltök 100-at havonta (barátnőmmel ketten lakunk), ételre szintén elmegy 100 (általában főzök, de munkámból adódóan heti 2-3x muszáj vagyok kész ételt vásárolni), szórakozásra 50 (ebben benne van az edzőterem bérlet, havi 2 mozi, 2 vacsora a barátnővel és egy ~fél napos kirándulás). Üzemanyagra szerencsére nem költök, a munkáltatóm állja. Havi ~250 eft-ot tudok félretenni januártól, amit nem érzek soknak. Nyilván több mint amikor hó elején/fizetés előtt 1500-2000 ft-al a zsebemben mászkáltam 3-4 napig, de ahhoz hogy saját lakás vagy egy 4-5 éves autó a tulajdonomban legyen, kevés. Nagyon kevés. Ha nem szeretnék hitelt felvenni, még így is 8-10 év mire össze tudok kaparni egy garzon lakásra. Úgy, hogy közben feltételezem, növekedni fog a fizetésem.
Nem mellesleg szeretnék egy kicsit élni is, pár nyaralás, világot látni. Szóval már is 12-13 év lesz az mire az 500 eft-os fizetésből egy garzonlakást meg tudok vásárolni a fővárosban (nem az a cél...).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!