Mit csinaljak? Mennyit dolgozzak? Hogy tegyek felre?

Nézd, most még szereted a munkád, 1-2 év múlva meg rühelleni fogod, mert kb éhezel belőle.

De pl külföldre is mehetsz vele, magánovódába, ha nagyon ragaszkodsz ehhez, és ott talán jobb lesz a kereset.

Teljesen megértelek, hasonló cipőben járok. Azt látom, hogy ha nem tol alád anyuci, apuci lakást, nem örökölsz, vagy nem mész el egy multihoz dolgozni (ami pl számomra, és gondolom számodra is egy lélekölő munka lenne), akkor kb. lehúzhatod magad a vécén. Ne magadban keresd a hibát. Könnyű azt mondani, hogy keress másik állást, de ennek a lánynak láthatóan ez a hivatása, ezért tanult.

Én két évvel vagyok idősebb nálad, nem tartok sokkal előrébb, annyi, hogy azért nincsenek mindennapi gondjaink a férjemmel - mármint tulajdonképpen azt veszek le a polcról, amit akarok, meg tudom venni, amire szükségem van, el tudtuk menni nyaralni, de félre tenni mi sem tudunk. Illetve tudnánk, ha sosem mennék el sehova, még egy sört se meginni a barátainkkal. A párod nem tud valamilyen pluszmunkát vagy jobban fizető állást keresni?

Egy időben teljesen rá voltam pörögve erre én is, hogy hogyan lesz saját lakásunk/megtakarításunk. Most kicsit lelazultam. Én is nézegetek jobban fizető állásokat, a férjem is, és ha tudunk, elkezdünk gyűjteni. Minden tiszteletem azoknak, akik éveken át képesek parizeres zsömlét enni, keményen spórolni, nekem sajnos nem megy. Nem akarom mindenért drága jó kormányunkat hibáztatni, se a múltba mutogatni, hogy régen könnyebb volt, de sajnos sok minden ezt mutatja. Ismersz olyan 40-est 50-est, aki dolgozik, de nincs lakása, autója? Vidéki rokonaim világéletükben kétkezi munkát végeztek, sokkal kevesebb pénzért, mégis léteztek korábban olyan hitelkonstrukciók, hogy nem voltak ilyen gondjaik. Ott a most közmunkásként dolgozóknak is van ingatlanjuk.

Meg kell találni szerintem az egyensúlyt, nem élni bele a vakvilágba, de azért nem is lemondani a világon mindenről, hogy meglegyen a saját kégli. Nyugaton teljesen természetes az albérletezés, persze ott nem is érzed úgy, hogy bármelyik pillanatban kirakhatnak, ha mondjuk gyermeked lesz vagy bármi. Sok sikert neked! Biztos vagyok benne, hogy javulni fog a helyzet, addig se lovald bele magad túlzottan.

#7

Engem is érdekelne az ötleted. Szintén pedagógus... :)

Tudnál írni akár itt, akár privátban? Köszi!