Rendkívüli felmondáshoz elég indok ez a kettő?

Mint már írtam, együtt kell működnie a két félnek.

Tehát én nem lépnék meg azonnali felmondást azért, mert nem fizették azt, ami kötelező lett volna. Előtte egyeztetnék a munkáltatóval.

Például az sem lényeges kötelezettségszegés, ha a pótszabadságot nem kapod meg. Lehet, hogy nem tudtak arról, hogy jogosult vagy rá. Stb. Tehát egyeztetni a munkáltatóval mindig mielőtt egy ilyet meglép az ember. Mégpedig azért, mert az azonnali hatályú felmondásnak (próbaidőn túl) joghatásai vannak, köteles vagy indokolni, és olyan indok nem lehet, hogy törvényt szegett. Konkrétan le kell írni, hogy mikor, milyen körülmények között, mit, és Te mit tettél azért, hogy a munkáltató törvényszegő magatartását abbahagyja.

Ugyanez igaz például akkor is, ha nem fizette ki a béred.

Nálunk például akkor lehetett azonnalival felmondani, ha a jogsértő magatartásra írásban figyelmeztettük a munkáltatót és legalább 8 napos határidőt adtunk neki azért, hogy orvosolja a problémát. Ha nem tette meg, akkor 15 napon belül volt jogunk meglépni az azonnalit. Ez így konkrétan benne volt a kollektív szerződésben. Az is benne volt, hogy milyen magatartás számított lényeges kötelezettségszegésnek.

Az MT ennyire nem sorolja fel konkrétan, éppen ezért kell vigyázni vele, mert mindkét fél magatartását vizsgálja egy bíró ilyen esetben, és az eset összes körülményét is!

Én felszólítottam írásban a saját főnökömet a törvényszegése miatt. Körberöhögött, aztán a 15. napon felmondtam azonnalival. Persze pereskedtünk, de miután megmutatta az ügy iratait a saját jogászának, már tudta, hogy reménytelen a helyzete. Sokba került neki...

Az utolsó kérdezőnek pedig azt mondom:

Közigazgatási határon kívülről történő munkába járást köteles téríteni a munkáltató. Azt is, ha valaki a munkavégzés helyén lévő településen tartózkodik ugyan, de hétvégenként hazautazik a lakcímére, amelyik másik településen van. A haza- és visszautazás költségének 86 %-át is köteles megtéríteni.

Én egyik városból járok át a másik (nagy)városba dolgozni. A nagyvároson belül át kell szállnom, hogy a munkahelyemre jussak. Ilyenkor a lakóhelyemtől egészen a munkahelyemre jutás költségének 86 %-át köteles állni, nemcsak a közigazgatási határtól közigazgatási határig. Persze az átszállás az nem helyi járatra történik, hanem egy másik távolsági járatra.

"De hogyan bizonyítom ezt? Körülnéznek a munkáltatónál, és az nem tudja bemutatni a számlát a bérletkifizetésről?"

Gyakorlatilag úgy működik, hogy átnézik a dolgozók nyilvántartó lapját, abban benne van a lakcíme is. Ha "vidéki", akkor kérik bemutatni az utazási költsége megtérítéséről a bizonylatot. Ha nem tud ilyen mutatni a munkáltató, akkor logikus, hogy nem fizeti.

Mit tesz az ellenőr? Kötelezi a munkáltatót, hogy visszamenőleg és utólag fizesse ki a dolgozónak. Első esetben általában nem büntetnek, csak határidőt szabnak, és berendelik a munkáltatót, hogy mutassa be, teljesítette azt, amire kötelezték. Sokadik esetben pedig már büntetnek érte, és akkor is, ha a kötelezés ellenére sem fizeti ki.