Karriertanácsadó tanácsa burnout kapcsán: fél- egy éves utazgatás pihenés szabadság – ez mennyire lehet képben a magyar rögvalóságot illetően? Hol él ez?

Kedves kérdező! A munkahely annyit fizet az alkalmazottnak, amennyiért kap alkalmazottat. Kereslet-kínálat. Kapitalizmus.

Járt már nálad villanyszerelő, mosógépszerelő, üveges, rendeltél már bármit cipésztől, asztalostól, varrónőtől? Ugye, a megfelelő színvonalon dolgozó szakemberek közül te is azt választod, amelyik a legolcsóbban dolgozik? Volt már, hogy valamelyiknek csakazértis több pénzt adtál, mint amennyit kért, volt már, hogy két egyformán jó szakember közül direkt a drágábbat hívtad? Persze, te nem, csak a cégek működjenek jótékonysági alapon és vegyék fel Józsit kétszázért, amikor találnának a helyére feleannyiért is valakit... De ha emiatt annak a cégnek a terméke dupla annyiba kerülne, te lennél az első, aki nyavalyog és kiírja a gyakorikérdésekre.

27-es vagyok:

Alapjában véve értem az érveidet, viszont úgy gondolom, hogy a következtetésed téves. Ugyanis úgy érzem, hogy te csak a két végletet mondtad el, miszerint vagy minimálbért fizetnek, vagy magas béreket, de nekik már nem lesz nyereségük.

Én egy arany középútról beszéltem. Nyilván nem kell minden munkásnak 300-400 ezer Ft-ot adni, mivel egy akkora növelés már valóban olyan profitkiesést eredményezne, amely miatt már inkább áttelepítenék a munkát az általad is említett Indiába, vagy hasonlóan reménytelen munkaerőpiaccal rendelkező országok egyikébe.

Azonban fizetésnek nem csak 90 ezret vagy 270 ezret lehet adni. Lehetne adni mondjuk 160 ezer Ft-ot is a munkavállalóknak. Ez még mindig nem egy hatalmas összeg, de már mégis jóval magasabb, mint a minimálbér, ugyanis mondjuk 100 ezer Ft az éhenhalás ellen és az alapvető létszükségletek fedezésére szolgál. A fölötte lévő összeget már olyan kiadásokra is fordíthatják a munkavállalók, mint:

- ruházkodás

- vendéglátás

- sport

- ékszer

- nyaralás stb.

Tehát nagyobb lenne a vásárlóerő, emiatt többet költenének az emberek, ami azt jelenti, hogy a kis-és középvállalkozások számára is nagyobb lenne az elérhető jövedelem.

A 100 ezer Ft-os keresetű ember nem fog bemenni a helyi ékszerészhez, hogy meglepje magát egy ezüstnyaklánccal, mert nincs rá kerete. Ha 160 ezer Ft-ot keres viszont már megteheti, hogy elköltsön erre 10-20 ezer Ft-ot.

És mondom, ehhez mindössze annyi kéne, hogy a nagy multik ne legyenek ennyire rohadtul mohók. Mert még akkor is bőven nyereségesek lennének, ha magasabb összeget fizetnének a munkavállalóiknak, és emiatt még nem érné meg Indiába telepedni, ahol más egyéb költségekkel - például a távolságból eredő plusz költségekkel is - számolniuk kell.

Viszont a 160 ezres bérekkel simán kinyírják a magyar vállalkozói szektort. Mert oké, a multi sok országban van jelen, nagy az anyagi tartaléka, sokat vásárol (méretgazdaságosság elve), róluk tegyük fel, hogy ki tudjuk termelni a 160 ezres bért.

És igen, emiatt meg fog növekedni ugyan a kereslet és a forgalom, de a magyar vállalkozói szektor nem fog tudni 160 + adót kitermelni. Szóval ők akkor le is húzhatják a rolót.

Nem beszélve arról, hogy ha a gyári melós 160-at kap, akkor az irodista elégedetlen lesz, és legalább 250-et akar, és így tovább. Amit megint csak a multik tudnak kitermelni, ha tegyük fel persze kitermelik, és nem az árak növelésével akarják kompenzálni.

Értem én persze a jó szándékot az írásodban, csak szeretném kicsit árnyalni a képet, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű, hogy kapzsi multik, adjatok több bért, és akkor minden király lesz.

"Nem beszélve arról, hogy ha a gyári melós 160-at kap, akkor az irodista elégedetlen lesz, és legalább 250-et akar, és így tovább."

Na ez az a pont, ahol viszont már meg kéne, hogy álljon a folyamat. Az irodisták keressenek mondjuk 180-at és örüljenek annak, hogy ők kb. ugyanazért a pénzért sokkal kevésbé megterhelő munkát végeznek.

Ami fontos: mindketten olyan bért kapnak, amiből már egy kicsit ÉLNI lehet. Nem éldegélni és tengődni.

A lényeg a lényeg: egy nettó ezer forintos órabért legalább mindenkinek kapnia kellene munkájától függetlenül. Az a vállalkozó meg, amelyik nem tudja kitermelni ezt az összeget, akkor ne vállalkozzon. A piacon (bármelyiket nézzük), már így is hatalmas túlkínálat van. Minek ennyi üzlet és vállalkozás?

Arra pedig, hogy ha "kevesebb a versenytárs, akkor emelhetik az árakat" pedig az állami korlátozás lenne a megoldás. Mint az energiaszolgáltatóknál:

Hiába vannak monopol helyzetben, nem növelhetik az árat a végtelenségig, mert meg van kötve a kezük.