Munkahelyi dilemma: ti váltanátok vagy maradnátok? (ld. Lentebb)

A sztori "röviden" a következő: jelenleg egy kismama helyén dolgozom, határozott idejű munkaszerződéssel, melynek hosszabbítására mostanában kerül majd sor. Eleve úgy kerültem ide, hogy kevesebbet kaptam, mint az elődöm, pedig azt mondták, én is annyit fogok és az lett volna a reális elvárás ebben a pozícióban. Sebaj, gondoltam, biztos majd megemelik próbaidő után. Hát nem így lett. A béremen nem emeltek, csak egy átszervezés miatt sokkal több feladatom lett, így már gyakorlatilag több ember helyett dolgozom, szánalmasan alacsony fizetésért (tudok olyanokat, akik egész nap körmöt reszelgetnek és több, mint dupla ennyit keresnek). Ráadásul folyamatosan újabb és újabb feladatokat kapok, amit már lehetetlen lesz precízen végezni, ha nem akarok minden nap bent éjszakázni (tehát pörgetem a dolgokat), így már elgondolkodtam, hogy a hőn áhított hosszabbítás megéri-e nekem, vagy csak a munkáltatónak. Nekem annyiból éri meg, hogy a párommal már szeretnénk családot alapítani és még ha találok is új állást, semmi garancia rá, hogy próbaidő végén nem küldenek el csak azért, hogy aztán felvegyenek mást, akit aztán elküldhetnek (jártam így sajna nem egyszer). Aztán meg ha nem találok hamar új állást, nem lesz folyamatos a munkaviszonyom, tehát bukom azt a pénzt (GYES stb.), amit kapnék, ha végre összejönne a baba. De ha meg maradok, lehet, hogy azért nem jön össze, mert ráment a dolog az egészségemre... :-/ (IR-em már van) Hasonló cipőben járó barátnőmnek a váltást tanácsoltam, de kitartott, míg terhes nem lett, és nem is fog visszamenni, hanem szül majd mégegyet. De őt menet közben átrakták határozatlanba, mivel nem másnak a helyén volt. (Vagy csak mert terhes nőt kötelező átrakni..? Ezt nem tudom) Kérdésem, hogy ha szerződés fennállása alatt terhes leszek, de mire szülök, lejár, akkor nem is kapok GYES-t? 4 éve dolgozom itt, elég szomorú lennék, ha mégis majd nulláról kéne kezdenem babaprojekt előtt/alatt. :(

Ha meg mégis találnék ittlétem alatt egy megélhetés szempontjából IS biztosabb állást, felbonthatom a munkaviszonyt pl. arra hivatkozva, hogy két pozíciót vinni egy fizuért képtelen vagyok ezért elmegyek máshova? (Megvan a munkaköri leírásom és fel tudnám vázolni, hogy ahhoz képest hány ezer dolog jött még hozzá -plusz fizetés nélkül) Félek, hogy beszorulok 1 évre, vért izzadok, és még megtakarítani se tudok belőle, aztán meg szépen megválnak tőlem, amiért nem tudtam teljesíteni a lehetetlent. De attól is tartok, hogy most azt mondom, hogy "kösziszépen", aztán x ideig nem találok állást... Még ha a babázási vágyainktól el is vonatkoztatok (bár ennyi idősen nem könnyű), akkor se tudom, mit tegyek. Nem akarok ijedtemben elmenekülni bele a bizonytalanba -avagy a kevés fizetés is jobb a semminél. Azt szintén nem, hogy egy robot legyek, aki azért él, hogy dolgozhasson, és nem fordítva.