A biztos karrier/munkahely kiegyensúlyozottá tesz?

nekem több volt, mint 49, ha a matek a lényeg.

A válasz az, hogy nem.

Ha a négy alapterület nemhogy nincs időben összhangban, de nincs egyensúlyban, akkor hiába melózól, attól még a maradék három területen is dolgoznod kell.

Ugy kedves kerdezo, hogy te kiegyensulyozottsagrol beszelsz. Hogy van az egeszseged? Csaladi kapcsolataid? Szocialis eleted? Hobbi?

Ha csak a melonak elsz, es mondjuk elhanyagolod az egeszseged, vagy a szocialis kapcsolataid, az mar nem kiegyensulyozott elet.

Engem kifejezetten kiegyensúlyozottá tesz a munka.

Egészségem sokkal jobb, mióta a szabadidőmben sportolok, és nem itthon döglök reggeltől estig.

Családi kapcsolataim is jobbak, mert elmondhatom hogy jó állásom van, dolgozom, halom jó sztorit tudok mesélni, és nem csak a kínos kérdések jönnek, hogy na mikor lesz már melóm...

Ismerkedni is sokkal egyszerűbb, egyrészt társaságba járok, emberek között vagyok, nyíltabb vagyok, másrészt 27 évesen csak jobban hangzik, hogy több 100 ezres fix állásom van, mint az hogy nem csinálok semmit a farokcibáláson kívül. Szociális élet dettó ugyanez.

Persze fix állásnál meg pont azon stresszel néha az ember, hogy mi van ha nem csinálom jól és kirúgnak, de ez alapvetően a személyes önbizalomhiányomnak tudható be, mert munkaadói oldalról folyamatosan pozitív visszajelzést kapok.

Tkbb szazezres allas? Mit csinalsz?

Meg jo hogy ezzel mersz is csajozni....

Vicces hogy itt azonnal ferde szemmel néznek valakire aki nem minimálbért ír keresetnek :D

Amúgy nem kell olyan sokra gondolni, és meg is dolgozom érte napi 10 órában. Ráadásul nem ezzel csajozok, de valljuk be, egy nőnek sem túl imponáló ha felnőtt emberként céltalan munkanélküli vagy.

Egyszerű pszichológia, ha van egy jó munkád, amit szeretsz csinálni, akkor magabiztosan tudsz róla beszélni, optimistának, céltudatosnak tűnsz, vagy alapból az is vagy, persze hogy jobban felfigyelnek ilyenkor rád.

Ha a biztos munka alatt azt értjük, hogy nem kell félni a kirúgástól, vagy attól, hogy nem kapok időben fizetést, stb., akkor nekem biztos a munkám.

Pár hónapja fel akartam mondani, de a vezetőség "meggyőzött", hogy maradjak, kemény fizetésemeléssel és egyéb juttatásokkal. Ebből nekem az jön le, hogy nem kell félnem a kirúgástól, bár szoftverfejlesztőként az az utolsó dolog, amitől félek, hogy nem lesz munkám. A cég is elég stabil, 25 éve folyamatosan növekszik, a bevételei rendre milliárdos nagyságrendűek, semmiben nincs hiány, a juttatások is jók.

Mégsem vagyok éppen kiegyensúlyozott, legalábbis nem érzem annak magam.

A biztos munkahely ára a sok és kemény munka, esetemben legalábbis. Egyetem mellett rengeteget sportoltam, magamnak főztem egészséges kajákat, rendszeresen jártam szórakozni, stb. Most lenne pénzem mindezt még nagyobb fokon űzni, ám se időm se energiám nincs rá. Olyannyira, hogy teljesen megváltoztam, elhíztam, kiújult az asztmám, a barátnőm is elhagyott.

Persze lehet, hogy én csinálok valamit rosszul és nincs is összefüggés, de én úgy érzem, hogy mindez azóta van, hogy elkezdtem dolgozni.