Hogy fogalmazzam meg, hogy mégse vállalom a felkínált munkalehetőséget?

""""""""Te mit tettél értünk?""""""""

Nem vagy te mással egy csapatban és én se vagyok egyedüli személy, a csapaton kívüli személy. Nincs olyan, hogy TE és MI.

Csak a magad nevében nyilatkozhatsz irányomban és kérdezhetsz tőlem! A kérdésem, kérésem feltehetem úgy, hogy többekhez intézem, mindenkihez, aki elolvassa. A válaszok, kizárólagosan az egyéné, szabadon eldöngeti önmaga, ehhez senki engedélye nem kell, főleg a tiéd nem.

Ez olyan, mintha én az utcán koldulnék és te részesedést kérnél a bevételemből.

Értem az analógiát persze, nem nehéz megérteni.

"Mintha valaki az utcán kéregetne, és te nekünk szólnál, hogy adjunk az illetőnek pénzt (mert te nem akarsz).''''

Csakhogy ebben az analógiában, amit írtál, pont olyan kegyes, jószívű és együtt-érző stb. lennék, mindkét esetben, ha én magam adnám a koldusnak a pénzt vagy ha valaki más adná az én unszolásom hatására. Továbbá az is nyilvánvaló, hogyha látnám azt, hogy senki se ad a koldusnak az unszolásom ellenére sem, akkor bizonyosan adnék a saját pénzemből.

A levél, amit írtak itt az én kérésemre és azt felhasználva továbbküldtem a munkát felkínáló vállalatnak, mintha én fogalmaztam volna, pont olyan, mintha saját magam írtam volna, akkor is, ha adott esetben silányabb fogalmazásban tudtam volna megtenni. Olyan értelemben azonos, hogy mindkettőnél korrekt vagyok és megbízható, szavahihető stb. ember. Uis ebben az esetben a visszajelzés számít és a tiszta beszéd, a gyors őszinte válasz és a tisztelet. Így vagy úgy, de megkapják tőlem és akkor is megkapták volna, ha nincs segítség tőletek.

tettem volna. annyira udvarias, és korrekt, mintha nem kértem volna ilyet, hanem saját magam