Volt már olyan hogy kiakadtál a munkahelyeden és azt mondtad hogy felmondasz?

Volt.

Volt. Az egyik melóhelyen munka közben vesztem össze a főnökasszonyommal, és felálltam, hogy "na én itt fejeztem be". Hazamentem, Másnap azonnali hatállyal felmondtam.

Igen, megmondtam a főnöknek, hogy csicskáztassa a seggnyalóit mert engem nem fog. Másnap már csak felmondani mentem be.

Hosszabb folyamat volt, új főnöknő aki a saját embereivel vette magát körül, a munkájukat pedig leosztotta másoknak. Nem baj, legalább telik az idő. Nem ám, jött a hibakeresés a feladatokban. Jött az hogy vegyünk át munkaterületeket amikre nem volt képzésünk, és utána jött a leszúrás hogy rosszul csináljuk. Végül akkor telt be a pohár, amikor megvádolt hogy készleteket loptam el, milliós tételt keresett rajtam. Annyi esze nem volt hogy el is dugja azokat, megtaláltam és szembesítettem vele. Látszott rajta hogy nem szereti ha túljárnak az eszén, de közöltem is vele hogy innentől a teljesítményem nulla lesz, szóval kirúghat. Semmiképpen nem akartam felmondani, mert akkor elestem volna majdnem egymillió végkielégítéstől. 2 hétig húzta a dolgot, de tényleg annyira leszartam az egészet hogy lépnie kellett, mert a drága csatlósainak kellett már helyettem dolgozniuk. Mindketten megkaptuk amit akartunk, én elhúztam, ő kifizetett. Az volt az utolsó főnököm.

Van. Amikor egyszerre 5en beszélnek hozzám, akkor azt szoktam mondani, hogy "kuss legyen, vagy mindjárt itt hagyom ezt a kibe ....szott szemétdombit a g..be!"