Hiába tanulok, kapcsolatok nélkül semmire sem fogok menni az életben (! )?

Természetesen protekcióval, kapcsolatokkal könnyebb jobb álláshoz jutni, de akinek nincs, annak csak és kizárólag egy módja van, hogy érvényesüljön:

Jóval többet kell tudni, mint egy protekciósnak és előbb utóbb megtérül a tanulásba fektetett energia.

Aki nem képzi magát és ismeretsége nincs, az megy/mehet a süllyesztőbe. Kutyát se fogja érdekelni a meséje, hogy Ő azért nem tanult semmit, mert szerinte nincs értelme kapcsolat nélkül.

Kedves utolsó válaszoló. Köszönöd, ebből többet nem kérsz?.... Még egy ilyen, és...

Mégis mire számítottál? Leborítják eléd a vörös szőnyeget, felszórják rózsaszirommal, pezsgővel fogadnak, és megkérdezik Tőled, "mit parancsolsz, édes gazdám"??? Gondolom olvasol újságot, látod a híreket. A munkahelyek nagy része megszűnt, bezártak hatalmas tömegeket foglalkoztató cégek, kivonultak a multik az országból, naponta utcára tesznek több ezer embert, stb, stb.

A munkát kereső nagy tömegek között egyre több a jól kvalifikált, túlképzett, több nyelvet beszélő.

Tudod mi a lényeges különbség egy protekció nélküli, mégis sikeres ember és egy protekció nélküli, munkát nem találó között?

Az előbbi fel tudja dolgozni a kudarcot. 10x, 100x is keresi az újabb lehetőségeket és nem kezd el azon agyalni, hogy őt most mennyire megalázták, megsértették. 100x elmondja az állásinterjúkon, hogy nála jobb nincs a szakmában. Lehengerlő a stílusa, magabiztos, tisztában van a saját képességeivel, értékeivel és nem fél erről az interjún beszélni.

Az utóbbi úgy viselkedik, úgy gondolkodik, mint Te, és nyalogatja otthon a sebeit.

05:52 - Napi 10 álláshirdetésre beadott jelentkezés és 3 visszajelzés 3 hónap alatt úgy munkanélkülin, hogy nem kaptam semmit, se egészségügyi se más ellátást, 0 pénzből, mert átvert egy munkáltató és most jelentett be utólag több, mint fél évvel azután, hogy kiderült a csalás, és csak azért intézte el, mert az APEH elkapta, azt hiszem elég, hogy így írjak és így vélekedjek.

Törvény kötelezi a cégeket, hogy meghirdessenek egy állást, a hirdetések 90%-a már be van telve, mikor meghirdetik. Ne haragudj, de az a véleményem, hogy ez így megalázó.

Az életben folyamatosan érik az embert kudarcok. Megalázó helyzetekbe kerülünk nap, mint nap, de csak az marad talpon, aki ezeken túl tud lépni.

Ami nem tör meg, az megerősít.

(Ok, tudom, hogy ez közhely, de ettől még igaz.)

Fél éve diplomáztam, mérnök vagyok, angolul beszélek, a fővárosba költöztem, fiatal vagyok....de munkanélküli.

Persze a több századik sikertelen jelentkezés után könnyű azt mondani, hogy menj és kérdezősködj ismerősöknél, de hiába vagyok kitartó az álláskeresésben, nem várhatom el e szüleimtől, hogy eltartsanak egy diplomás, felnőtt embert.

Nem gondoljátok, hogy luxus egész nap Önéletrajzokat írni meg nagy-ritkán elmenni egy állásinterjúra? Közben telnek a hónapok, nőnek az adósságok!

Úgyhogy kösz ebből azért már elég, inkább elmegyek papírt tologatni, még ha ahhoz ismerős beajánlása is kell, de ez a csodavárás, hogy egy szép napon majd munkaszerződést ajánl fel nekem valaki abban a munkakörben amit tanultam, az igen demoralizáló is tud lenne.

Tanulj is ha érdeklődsz valami iránt, de kellenek a kapcsolatok is, mert ma már nem senkit sem érdekel a többi. Majd egyszer mindenki el tud majd helyezkedni protekció nélkül is, ha lesz annyi munkahely ahány munkavállaló.